Az Európai Parlament tegnap esti plenáris ülésén az EU–Ukrajna társulási megállapodás végrehajtásáról tartottak vitát. Bár történt némi előrelépés a társulási, valamint a szabadkereskedelmi megállapodásban rögzített reformok végrehajtása terén, az ország sok területen még mindig megfeledkezik az európai értékekről és demokratikus elvekről. A folyamatos kisebbségi jogszűkítések mellett nyílt politikai nyomásgyakorlást alkalmaz, továbbá visszaél a szabadkereskedelmi egyezményben rejlő lehetőségekkel és az Európai Unió jóhiszeműségével is. Kiemelten fontos ezért, hogy az EU végre határozott jelzéseket küldjön Ukrajnának, térjen vissza a helyes útra.
Bocskor Andrea felszólalásában üdvözölte az EU és Ukrajna közötti társulási egyezmény végrehajtásáról szóló jelentést. „Ukrajna fontos geostratégiai és politikai partnere az Európai Uniónak, s olyan reformok végrehajtása mellett kötelezte el magát, melyek megfelelnek a koppenhágai kritériumoknak, a demokrácia elveinek, és kifejezik azt, hogy Kijev tiszteletben tartja az alapvető és kisebbségi jogokat. Az elmúlt év fejleményei azonban azt mutatják, hogy a koronavírus-járványon, valamint az igen rossz állapotban lévő gazdaságon túl komoly problémák vannak az országban, melyekre az EU-nak reagálnia kell. Ilyen például a szélsőséges nézetek és módszerek terjedésére, a média- és véleményszabadság korlátozása, a kárpátaljai magyar közösséget ért példátlan politikai nyomásgyakorlás és megfélemlítések, az Ukrán Biztonsági Szolgálat túlkapásai a magyar szervezetekkel és vezetőikkel szemben, vagy a szélsőséges Mirotvorec weboldal halállistája” – hívta fel a figyelmet a fideszes EP-képviselő.
„A kárpátaljai magyar közösség évek óta nyelvi, oktatási és képviseleti jogszűkítéseknek van kitéve, s ellenségként kezelik őket, annak ellenére, hogy a hatályos kisebbségi törvény és az alkotmány széleskörű jogokat garantál a nemzeti kisebbségeknek. Az ukrajnai magyar közösség nem akar mást, mint megőrizni meglévő jogait, partnerként részt venni a kisebbségeket érintő törvényhozás megalkotásában, és békésen élni szülőföldjén. Ebben évek óta nagy segítséget kap a magyar kormánytól, ami bizonyítja, hogy a kárpátaljai magyar közösség híd szerepet tölt be nemcsak a két ország kapcsolatában, de az EU irányába is” – emlékeztetett a néppárti politikus.
„Örvendetes, hogy a jelentésbe bekerült számos, a magyar kisebbség számára fontos módosító indítvány, s ezekről a javaslatokról az EU–Ukrajna Társulási Tanács keretén belül is tárgyalni kell majd” – zárta felszólalását Bocskor Andrea kárpátaljai politikus.
Győri Enikő, az Ukrajnával fenntartott kereskedelmi kapcsolatok állandó európai parlamenti felelőse hozzászólásában rámutatott: „Keleti partnerünk sajnálatos módon jó ideje különféle legális és illegális trükkökkel próbálja kijátszani az Európai Unióval 2016-ban kötött szabadkereskedelmi egyezményt, illetve tetszőlegesen vezet be védővámokat. Ukrajna ezt a politikát „okos protekcionizmusnak” hívja, véleményem szerint ugyanakkor ez szerződésszegés. Meg kell azonban jegyezni, hogy Kijev több alkalommal engedett az észérveknek, köszönhetően annak, hogy kereskedelmi témákban a Bizottság szilárdan képviseli az EU érdekeit. Az Uniónak politikai ügyekben is ilyen határozott kiállást kellene tanúsítania, s nem tűrni a nemzeti kisebbségekkel, például az ott élő magyarokkal szembeni túlkapásokat”.
Gál Kinga, a Fidesz-KDNP EP-delegációjának elnöke a vita kapcsán elmondta: „Bocskor Andrea képviselőtársunk a kárpátaljai magyarok jogaiért való következetes kiállása miatti halállistára kerülése elfogadhatatlan. A hasonló listák elítélését és betiltását elvárjuk az ukrán hatóságoktól, ahogy ez a most vitatott jelentésben is szerepel. Ezért fontosnak tartom, hogy az Európai Parlament elnöke a napokban levelünkre adott válaszában aggasztónak nevezte az ukrajnai helyzetet és jelezte, hogy fel fogja vetni az ügyet az ukrán kormányfővel esedékes találkozóján” – húzta alá a néppárti képviselő.
(A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának közleménye nyomán Felvidék.ma)
