Az idén 800 éves történelmünk egyik legfontosabb jogi dokumentuma, az Aranybulla, ezért Székesfehérvár nyári, templomi hangversenysorozata, a Harmonia Albensis júliusban négy estén át az évforduló előtt tiszteleg.
A csütörtöki Gaude, Civitas Regia – Örvendezz, királyi város című nyitókoncerten a Szent István alakját felidéző gregorián tételtől a barokk, romantikus és modern mesterek kórusművein át a kortárs magyar zeneszerzők darabjaiig bezáróan sok száz év repertoárját mutatja be az Ars Oratoria Kamarakórus, Pad Zoltán Liszt-díjas karnagy vezényletével.
Hasonló tematikát követ a második hangverseny is: július 14-én a székesfehérvári származású Tóka Ágoston orgonaművész előadásában a 17. század magyar tánczenéjétől Liszt és Dohnányi kevéssé ismert darabjain át egészen Koloss István nagyszabású Szent István-fantáziájáig ível a műsor az evangélikus templom pompás hangversenyorgonáján. Az est különlegessége, hogy a programban Kodály gyönyörű Epigrammáinak teljes sorozata is helyet kapott, a mester születésének 140. évfordulójára emlékezve.
A 18. század legjelentősebb magyar komponistája, a győri székesegyház karnagya, Istvánffy Benedek nagyszabású egyházzenei alkotása, az 1774-ben bemutatott Szent Dorottya-mise csendül fel július 21-én az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, az Ars Oratoria Kamarakórus, valamint a székesfehérvári kórusok tagjainak közreműködésével, Dobszay Péter karmester vezényletével.
A sorozatot valódi zenetörténeti kuriózum zárja július 28-án: a Rómában és Bécsben működött hírneves olasz zeneszerző, Antonio Caldara 1713-ban Rómában bemutatott Szent István-oratóriuma hangzik el
kiváló énekes szólisták, valamint a hazai régizene-játszás prominens együttese, a Savaria Barokk Zenekar tolmácsolásában, Németh Pál irányításával.
További részleteket a koncertekről ITT olvashatnak.
Az Aranybullát II. András király 1222-ben adta ki. A királyi oklevél 31 pontban foglalja össze a királyi szolgálónépek jogait. Ezek közül a jogok közül leggyakrabban az úgynevezett ellenállási záradékról esik szó, mely biztosította a nemességnek azt a jogot, hogy szembeszálljon az uralkodóval, ha az, vagy annak utódai megszegnék az Aranybullában foglalt ígéreteket. A dokumentum először rögzítette a nemesség jogait.
(MTI/Felvidék.ma)
