Brüsszelben sokszor idegből reagálnak a brit felvetésekre, egyes döntések inkább nehezítik az együttműködést az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, miközben a mostani nehéz helyzetben fontos lenne a jó kapcsolat – jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Londonban.
A tárcavezető a frissen kinevezett brit kollégájával, James Cleverlyvel folytatott egyeztetését követően óriási veszteségnek nevezte a szigetország távozását az EU-ból, és leszögezte, hogy a károkat valahogy minimalizálni kellene, amihez észszerű, kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködésre lenne szükség.
„Sokszor látjuk azt, hogy Brüsszelben inkább idegből reagálnak brit felvetésekre, s hogy olyan döntések születnek Brüsszelben, amelyek inkább nehezítik a brit–EU-s együttműködést”
– közölte.
Erre példaként hozta fel és bírálta az Egyesült Királyság kizárását a Horizont programból és a digitális együttműködésből. Majd hozzátette: „a mostani helyzetben, amikor az Európai Unió gazdasági versenyképessége nagyon sok kárt szenvedett, ez egy rendkívül rossz irányvonal, hiszen a britekkel való szoros együttműködés segítene az EU-nak, hogy erősebbek és versenyképesebbek legyünk”.
Szijjártó Péter aláhúzta: abban maradtak, hogy Magyarország folytatni fogja a fennálló viták mielőbbi megoldását célzó konzultációkat Brüsszelben.
A jelenlegi nemzetközi helyzetben kifejezetten ellentétes az Európai Unió és Magyarország érdekeivel is a konfliktusok fennmaradása az Egyesült Királysággal
– figyelmeztetett.
Arról is beszámolt, hogy a találkozón az ukrajnai háború is téma volt, és ennek kapcsán megismételte, hogy Magyarország a mielőbbi békében érdekelt.
„Megértjük azt, hogy ha néhány száz vagy akár több ezer kilométerre a háborús konfliktustól vannak másfajta szempontok is, de mi, akik a háború szomszédságában élünk, abban vagyunk érdekeltek, hogy minél előbb béke legyen”
– fogalmazott.
A miniszter a nap folyamán tárgyalt a Magyarországon befektető legnagyobb brit vállalatok vezetőivel is. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy ki kell maradni a recesszióból, amihez pedig ösztönözni kell az újabb beruházásokat, hiszen így hozhatók létre a gazdasági növekedés megőrzéséhez szükséges új munkahelyek.
Emlékeztetett, hogy a brit vállalatok alkotják Magyarországon a hatodik legnagyobb beruházói közösséget, miután nagyjából 800 cég több mint 50 ezer embernek ad munkát, és a velük való együttműködés segít abban, hogy az ország kimaradhasson az európai recesszióból.
Végezetül kitért még két stratégiai fontosságú területre, amelyben a magyar és a brit kormány hasonló álláspontot képvisel. Az egyik a nukleáris energia, valamint az azzal szembeni negatív diszkrimináció felszámolása, míg a másik a fellépés a két országot egyaránt sújtó illegális bevándorlás ellen.
Utóbbiról szólva aláhúzta: Magyarország mintegy 1,6 milliárd eurót költött eddig határvédelemre, és ehhez az EU-tól mindössze 1,2 százaléknyi támogatást kapott, ami „világosan mutatja, hogy Brüsszel továbbra is migrációt támogató állásponton van sajnos”.
(MTI)
