A köztársasági elnök szerint Magyarország legfontosabb problémája, hogyan tud a világnak ezen „a huzatos részén” erős, szuverén országként megmaradni. Novák Katalin a 24.hu-nak adott interjúban arról is beszélt, hogy nem tartja az államfő feladatának sem a kormány, sem az ellenzék kritizálását.
Kijelentette: az államfő független a kormánytól, nem a kormány döntéseit magyarázza, hanem igyekszik a magyar embereket és Magyarországot képviselni.
„Ez a feladatom, ez következik az alaptörvényből” – jelentette ki. Megítélése szerint arról, hogy mi történik Magyarországon, „hogyan élünk itt”, mi foglalkoztatja a magyar emberek többségét, érdemes beszélni. Hozzátette: külföldi partnereivel tárgyalva az a tapasztalata, hogy viszonylag kevés erről a tényszerű tudás. Ez pedig abból következik, hogy a partnereik „nem feltétlenül tárgyszerű információkból tájékozódnak” – mondta Novák Katalin.
Az államfő nemmel felelt arra kérdésre, hogy amióta hivatalban van, minden esetben egyet tudott-e érteni a magyar kormány döntéseivel, nyilatkozataival, vétóival. Példaként említette, hogy annak örült volna, ha a kormánytöbbség már hozzájárul Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációjához.
Az Országgyűlés szuverén jogköre, hogy ebben az ügyben döntést hozzon, azt gondolja azonban, hogy ez már időszerű lenne – mondta, megemlítve, álláspontját közölte a külügyminiszterrel és a kormányfővel is. Hozzátette: azt az ígéretet kapta a kormányfőtől, nem Magyarország lesz az akadálya annak, hogy Svédország csatlakozhasson a NATO-hoz.
Beszélt arról is, hogy külföldi útjain nem kellett magyarázkodnia a kormány döntései miatt. Elmondta, amennyiben volt információja, és tudott, válaszolt az érdeklődő kérdésekre. Ő is tett fel kérdéseket, és kapott rájuk válaszokat – közölte, hozzátéve: jó kapcsolatban van Európa szinte mindegyik államfőjével, ahogy a kormányfők jelentős részével is volt alkalma már találkozni.
Arra a felvetésre, az, hogy államfőként ennyire aktív külföldön, mennyire volt saját és mennyire a kormányfő döntése, azt válaszolta: ez az ő döntése elsősorban, de a kormányfő szándékaival sem ellentétes.
A miniszterelnökkel időről időre megosztja elképzeléseit, rendszeresen szokott vele találkozni, és a kormányfő is elmondja, éppen milyen döntéseket tervez – jelezte Novák Katalin.
Azzal kapcsolatban, hogy Varsóba vezetett az első külföldi útja, megerősítette, a magyar–lengyel kapcsolatokat kiemelkedően fontosnak tartja. Úgy fogalmazott: „Tény, hogy nehezebb ez az időszak a háború kitörése óta magyar–lengyel viszonylatban, mint amilyen az azt megelőző években volt.” Ugyanakkor nemmel felelt arra a kérdésre, hogy „hűvösek most a magyar–lengyel kapcsolatok?”. Értékelése szerint nincsenek rosszabb állapotban, mint egy éve.
Kitért arra is, hogy nem tartja az államfő feladatának sem az ellenzék, sem a kormány kritizálását. Arra a kérdésre, van-e olyan pont, lehet-e olyan belpolitikai döntés az országban, amikor úgy érzi, ki kell fejeznie a véleményét, azt mondta: „feltétlenül”.
Közölte: az államfő „minősített pillanatokban” szólal meg. Ilyen egy nemzeti ünnep vagy a szilveszteri beszéd, de lehet ünnepi alkalomtól független is a megszólalás. Ezek a helyzetek alkalmasak arra, hogy a hangsúlyokat oda helyezze, ahol azt fontosnak érzi – mondta, hozzátéve, aki figyelemmel kíséri, hogy mikor szólal meg és mit mond, érzékelheti, hogy mit tart olyan kérdésnek, amellyel foglalkozni kell.
Novák Katalin megfogalmazása szerint az alaptörvény értelmében az államfő egyik legfontosabb, de talán a legnehezebb feladata is, hogy kifejezze a nemzet egységét.
Megtalálja azt a mélységet és magasságot, ahol a nemzet magától értődő összetartozása van, ahol azt érezhetik a magyar emberek, hogy van valami, „ami összeköt bennünket”, és nem arra koncentrálni, ami szétválaszt. „Hiszen számtalan dolog mentén tudunk éket verni magunk közé”, de vannak olyan értékek, helyzetek, amelyek összehozzák a közösséget, és nem megosztják – jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy mennyire tartja függetlennek magát Orbán Viktortól, úgy fogalmazott: pont annyira, amennyire a köztársasági elnöknek függetlennek kell lenni a kormányfőtől. Közlése szerint több dologban is mondott már nemet a miniszterelnöknek.
Arra a felvetésre, ha Magyarországnak baloldali kormányfője lenne, az ő véleményét is ilyen gyakran kikérné-e, azt mondta, ez nyilván két emberen is múlik, de biztosan törekedne arra, hogy legyen köztük rendszeres kapcsolat.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Orbán Viktor és a saját álláspontja közötti különbséget firtató kérdésre úgy válaszolt: van különbség abban, hogy mennyire árnyalt az álláspontjuk.
„A lényegi kérdésekben egyetértünk a miniszterelnökkel. Az én álláspontom talán kevésbé árnyalt, mint az övé, ezt vállalom” – mondta Novák Katalin.
A köztársasági elnök az egyik legnehezebb döntésnek nevezte a Budaházy Györgyéknek adott kegyelmet. Általában a kegyelmi jogkör a legnehezebb jogköre az államfőnek, nincs olyan kegyelmi döntés, amely ne lenne megosztó, ez a dolog természete – jegyezte meg. Értékelése szerint Budaházy György nem ártatlan, és nem is hős, egy bűncselekményért elítélt ember. Ahogy mindenki, aki végrehajtási kegyelemért folyamodik – közölte, hangsúlyozva, a bíróság döntését tiszteletben tartva hozta meg ezt a döntést, amely nem politikai döntés volt.
Az államfő tízes skálán hetesre értékelte a magyar közoktatás állapotát, és azt mondta: azt tartja a legfontosabb kérdésnek, hogy a pedagógusok kellő megbecsültséggel, motiváltan és lelkesedéssel végezhessék a munkájukat. Novák Katalin azt mondta: a pedagógusok béremelését a brüsszeli forrásoktól függetlenül is fontosnak tartja.
https://24.hu/belfold/2023/06/05/novak-katalin-interju-koztarsasagi-elnok
(mti/Felvidék.ma)
