A Magyarországot érő külföldi beavatkozás a szuverenitás elleni támadás – jelentette ki J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szerdai eseményén Budapesten, kifogásolva, hogy az Európai Unió pénzügyi nyomásgyakorlását és az Ukrajna felől érkező, energiaellátással kapcsolatos nyomást egyesek nem tekintik külföldi beavatkozásnak.
J. D. Vance budapesti látogatásával kapcsolatban „példátlannak” nevezte, hogy egy amerikai alelnök egy héttel egy választás előtt az adott országba utazzon. „Azért vagyunk itt, mert úgy gondoltuk, annyi igazságtalan támadás érte Viktort ebben a választásban, hogy meg kellett mutatnunk: sok barátja van a világban, akik szerint jó munkát végez, és fontos partnere a békének” – emelte ki.
„Amikor az Európai Unió milliárdokat tart vissza Magyarországtól, mert megvédik a határaikat – az állítólag nem külföldi beavatkozás. (…) Amikor az ukránok leállítanak vezetékeket, és ezzel szenvedést okoznak a magyar embereknek, hogy befolyásolják a választást – az állítólag nem külföldi beavatkozás” – mondta.
Úgy fogalmazott: ez egyszerűen nem állja meg a helyét, ez – függetlenül attól, hogy ki mit gondol Orbán Viktorról – alapvetően a szuverenitás elleni támadás.
J. D. Vance elmondta, az előző nap hallott arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az energiaellátást a választásokkal összefüggésben hozta szóba, mivel erről Orbán Viktor beszélt neki. Rámutatott: az ukrán elnök azt mondta: „ha nem így szavaztok, akkor nem kaptok több energiát”.
Közölte: ha egy külföldi vezető az energiaellátást ilyen feltételekhez köti, az a választók befolyásolására irányuló nyomásgyakorlásként értékelhető. Elfogadhatatlannak nevezte azt, amikor más kormányok „szó szerint azt mondják a magyar embereknek, hogy így szavazzanak, különben megtorlás éri őket”.
Hangsúlyozta, a magyar embereknek kell eldönteniük, kit választanak vezetőjüknek.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte: az Egyesült Államok nem gyakorolt ilyen típusú nyomást Magyarországra, mert tiszteletben tartja a magyar emberek döntéseit és az ország szuverenitását.
Az ukrajnai háborúról szólva azt mondta: „eljutottunk oda, hogy a felek már papírra vetették, mit akarnak a konfliktus rendezéséhez”, és álláspontjaik „egyre közelebb kerültek egymáshoz”. Hozzátette, „a háború már nem igazán érthető”, és felvetette: „megéri néhány négyzetkilométerért több százezer fiatal életét elveszíteni?”.
A közel-keleti helyzettel kapcsolatban közölte: törékeny tűzszünet jött létre, miután az iráni fél beleegyezett bizonyos feltételekbe – köztük a szorosok megnyitásába –, míg az Egyesült Államok és szövetségesei vállalták a támadások leállítását. Hozzátette: ez szerinte azt mutatja, hogy a konfliktusban van lehetőség diplomáciai előrelépésre, ha a felek hajlandók konkrét lépéseket tenni a feszültség csökkentésére.
Az európai helyzetről szólva hangsúlyozta, „szeretjük Európát”, ugyanakkor bírálta a politikai vezetést, amelynek irányítása alatt a kontinens „kevésbé biztonságossá, kevésbé szabaddá és kevésbé sikeressé” vált.
Az energiaellátással kapcsolatban az alelnök kiemelte: nem a véletlen műve, hogy az Egyesült Államokban alacsonyabbak az energiaárak, ez a politikai döntések következménye, míg Európa ezzel szemben más irányt választott.
Az oktatásról szólva J. D. Vance kijelentette, az oktatási rendszernek két feladata van: fel kell készítenie az embereket arra, hogy hatékony munkavállalók legyenek, és „meg kell tanítania őket kritikusan gondolkodni, hogy részt tudjanak venni a modern demokráciában”.
Hangsúlyozta: az egyetemek nem állhatnak a társadalom fölött, és nem várhatják el, hogy korlátlan közpénzhez jussanak, ha közben olyan ideológiákat képviselnek, amelyekkel az adófizetők nem értenek egyet. „Az adófizetők azok, akik eldöntik, mit hajlandók finanszírozni”, és „nem jogosult senki automatikusan közpénzre” – mutatott rá.
A beszélgetés végén saját egyetemi tapasztalatairól is beszélt, felidézve, hogy a Yale jogi karán szerzett élményei segítették megérteni, hogyan működnek az elit társadalmi hálózatai. Elmondta: ezek zártak és önmagukat erősítik, és mivel a politikai és gazdasági vezetők is jellemzően ilyen típusú intézményekből kerülnek ki, sok döntéshozó elszakad a hétköznapi emberek valóságától.
Úgy fogalmazott: az oktatásnak nyitottabbá kell válnia, és nagyobb hangsúlyt kell kapnia az érdemalapú kiválasztásnak, hogy ne az számítson, kit ismer valaki, hanem az, mit tud. Hangsúlyozta: ha ez nem történik meg, „a rendszer alapvetően kudarcra van ítélve”, ezért szerinte a fiatalok felelőssége is, hogy aktívan részt vegyenek a közéletben, és hozzájáruljanak egy nyitottabb, igazságosabb rendszer kialakításához.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCC kuratóriumi elnöke a rendezvényt megnyitó beszédében kiemelte, az amerikai alelnök „budapesti látogatása különösen jelentős számunkra: a két ország közötti barátság, a két szuverén nemzet közötti erős kötelék soha nem volt ilyen erős. Hálásak vagyunk azért az inspiráló beszédért, amelyet kedden elmondott a magyar fővárosban” – mondta.
Felidézte, három évvel ezelőtt, 2023 nyarán kezdtek beszélgetni az akkori szenátorral, J. D. Vance-szel arról, milyen nagyszerű lenne vendégül látni őt Budapesten, az MCC-n. A tervek között szerepelt, hogy a Hillbilly Elegy (Vidéki ballada az Amerikai Álomról) című könyvéről fognak beszélgetni, illetve a politikus szerepéről az Egyesült Államok modern konzervatív eszméinek formálásában.
„Azóta sok minden megváltozott. Először is, második könyve néhány hónapon belül megjelenik, másrészt J. D. Vance az Egyesült Államok alelnöke lett” – tette hozzá Orbán Balázs.
Kitért arra, hogy az MCC nem csupán intézmény, hanem egy küldetés, amely megalapozza Magyarország jövőbeli sikerének alapjait azzal, hogy a következő generáció hazafias fiataljait képzi, akik elkötelezettek hazájuk iránt, és versenyképesek a nemzetközi színtéren is. Megjegyezte, az MCC egyben sarokköve a magyarországi egyetemi modell megújításának.
„Az alapítvány alapú intézményi modell azon a meggyőződésen alapul, hogy a valódi tehetségfejlesztéshez több kell, mint puszta tudás. Értékeket igényel, és világos jövőképet. Az általunk képviselt értékek a nemzetünk iránti elkötelezettségen alapulnak, és diákjaink tehetsége akkor tud a legjobban kibontakozni, ha közösségük és hazájuk szolgálatába kerül” – mondta Orbán Balázs.
Az MCC kuratóriumi elnöke szólt arról, hogy a liberális hangok továbbra is világszerte kihívást jelentenek számukra, és a magyar egyetemi modell reformja politikai vita tárgyává vált. „Valójában a brüsszeli progresszív erők szankcionálták a magyar diákokat, pusztán azért, mert Magyarország úgy döntött, átalakítja felsőoktatási rendszerét, hogy jobban megfeleljen korunk kihívásainak” – mondta, hozzátéve: számos támogatójuk közül az egyik legfontosabb J. D. Vance alelnök volt, és jelenleg is az.
Orbán Balázs beszélt arról, hogy a nyugati világ sok részén az egyetemeket egyre inkább erős progresszív ideológia formálja, amely korlátozhatja a gondolatszabadságot, a nyílt vitát, és gyengítheti mind a tudományos kutatást, mind a valódi tehetségfejlesztést.
„Az Önök támogatása segít abban, hogy hitelesen és meggyőződéssel védjük álláspontunkat. Számunkra ez több, mint gesztus, egyértelmű jele az amerikai–magyar kapcsolatok tartós erejének”
– közölte
Hangsúlyozta, a Mathias Corvinus Collegium több mint nyolcezer diáknak kínál programokat, tanfolyamokat és lehetőségeket mintegy harminc helyen Európában.
MTI/Felvidék.ma
