Horváth Mihály pénzügyminiszter mai komáromi látogatása során a Tiszti pavilon dísztermében találkozott a járás polgármestereivel. A találkozó fókuszában az önkormányzatok támogatása és az államháztartás várható helyzete szerepelt, amely jelentősen befolyásolja az önkormányzatok működését. A találkozó eredményeiről Komárom polgármestere, Keszegh Béla és Horváth Mihály pénzügyminiszter közös, magyar nyelven tartott sajtótájékoztatón számoltak be.
Keszegh Béla elmondta, a találkozó elsődleges célja az volt, hogy a Komáromi Járás Falvainak és Városainak Társulása képviselői első kézből kapjanak konkrét információkat ebben a nehéz időszakban. „Minden önkormányzat nehézségekkel küzd. Arról tanácskoztunk ma, hogy az előttünk álló nehézségeket hogyan tudjuk átvészelni” – fogalmazott, hozzátéve, arról is szó esett, hogy a jövőben hogyan lehetne kiszámíthatóbbá tenni az önkormányzatok működését. „A pénzügyminiszter a valós helyzet érzékeltetése érdekében konkrét adatokkal érkezett” – mondta, majd megjegyezte, a választások előtt számtalan felelőtlen ígéret hangzik el a politikusok szájából, de fontos tisztában lenni a valósággal.
„Tudnunk kell, mire számíthatunk, hiszen az önkormányzatoknak is el kell készíteniük a saját költségvetésüket. A jelenlegi helyzetben a legfontosabb a kiszámíthatóság és az ezáltal nyújtott biztonság”
– húzta alá.
Keszegh Béla, Komárom polgármestere (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Horváth Mihály pénzügyminiszter megköszönve a meghívást úgy fogalmazott, megtiszteltetés számára, hogy találkozhatott a Komáromi járás polgármestereivel. „Őszintén beszéltünk az ország anyagi helyzetéről, hogy milyen helyzetben van a közszféra” – nyilatkozta. Elmondta, a világpiaci árak alakulásának köszönhetően az energiatámogatásra fordított összeg alacsonyabb, mint amivel az ország költségvetése eredetileg számolt. Ugyanakkor a parlamentben az elmúlt fél évben törvények tömkelege született, amelyek finanszírozása az állami költségvetés rovására megy. „Ezeknek a költségeit állnunk kell, nincs más választás” – szögezte le.
Kiemelte, nehéz helyzetben van az egészségügy, így elkerülhetetlen, hogy oda is több pénzt tegyenek még az idén. Mint mondta, ez a két tétel kiegyenlíti egymást, tehát amit megspórolnak az energia-ártámogatáson, az elmegy az előző kormány által hozott döntések finanszírozására – magyarázta. Horváth Mihály szerint
a gazdaság helyzete a második félévben várhatóan rosszabbul alakul, a munkaerőpiac is gyengébben teljesít, ennek következtében az adóbevételek is alacsonyabbak lesznek a vártnál az idén.
„Összegezve el lehet mondani, az államháztartás hiánya idén a várakozásaink szerint magasabb lesz, mint amivel a költségvetésben számoltak. Tudatosítani kell, további támogatásokra akkor lesz lehetőség, ha egyéb tételek jobban alakulnak. Vagy maguktól, vagy a szerencse folytán. Ám az is lehet, hogy megszorító intézkedéseket kell hozni” – jelentette ki a pénzügyminiszter, aki szerint a kilátások nem kecsegtetőek. „Erről is beszéltem, a következő évek várható nehézségeiről és a megszorító intézkedésekről, amelyeket a szeptember végén megválasztott kormány és parlament fog majd meghozni. Mi ezeket az intézkedéseket előkészítjük, hogy a választások után minél hamarabb életbe léphessenek ezek az intézkedések, amennyiben a következő kormány ezt jónak találja” – fogalmazott.
Horváth Mihály pénzügyminiszter (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A pénzügyminiszter leszögezte, az önkormányzatokra nem úgy tekintenek, mint egy névtelen tömegre, de látják és érzékelik az egyedi helyzeteket, problémákat. „Azt vizsgáljuk, kinek van szüksége leginkább segítségre és hogyan tudunk hatékony segítséget nyújtani. Pénteken Ódor Lajos miniszterelnökkel közösen találkozunk a szlovákiai önkormányzatok képviselőivel, remélve, hogy a következő hetekben megoldást találunk a legégetőbb problémákra” – jelentette ki.
Keszegh Béla kiemelte, a szakértői kormány konstruktívan, konkrét számokkal és hozzáértően áll a problémákhoz, mindezt „kevesebb Facebook-bejegyzéssel és kevesebb sajtótájékoztatóval” –
jegyezte meg. Véleménye szerint az önkormányzatok működése nem lehet választások előtti licitálások tárgya, amelyek során teljesen irreális ígéretek hangzanak el. „Az önkormányzatok feladata, hogy biztonságot nyújtsanak a lakosaiknak, ehhez pedig elengedhetetlen megismerni a valós helyzetet. A parlamenti felelőtlen költekezés oda vezetett, hogy még rosszabb helyzetben van az állami költségvetés, mint volt. Hiszünk a tárgyalásokban, amelyek során rámutatunk a legégetőbb problémákra” – fogalmazott. Megemlítette, hogy a megpályázott és elnyert projektek önfinanszírozása sok településnek komoly kihívást jelent, ezért kérték a mai tanácskozáson is, hogy előnyös hitelt biztosítson az állam az ilyen helyzetben lévő önkormányzatok részére.
A mai találkozón kiderült, a legtöbb településvezető a közvetlen pénzügyi támogatást részesítené előnyben, de ezt az állami költségvetés nem teszi lehetővé.
„A közvetett támogatási rendszerek jelenleg is rendelkezésre állnak és a szakértői kormány már segítséget nyújtott, hogy ezek kifizetésre kerüljenek” – jegyezte meg Keszegh Béla.
Horváth Mihály pénzügyminiszter a Komáromi járás településvezetőivel találkozott Komáromban (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Megoldási javaslatként felmerült az is, hogy az önkormányzatok kiadásait enyhítendő ideiglenesen felfüggesztenének, illetve egy-két évvel eltolnának a törvény értelmében az önkormányzatokra nézve kötelező befizetéseket. „Azzal nem növelnénk a hiányt, az önkormányzatok pedig levegőhöz juthatnának egy-két évig. Ilyen a korábban covid-kölcsönként is ismert hitelek elengedése, vagy a hulladékgazdálkodással megnövekedett költségek, magyarázta. Keszegh Béla, aki az eddig megvalósult önkormányzatok és a pénzügyminisztérium között zajló tárgyalások jelentős részén részt vett, elmondta, a pénzügyminiszter és a miniszterelnök is gyorsan és jó közgazdászként szakértelemmel reagáltak. Mint elhangzott, ezen tárgyalássorozat következő állomására pénteken kerül sor Pozsonyban. Keszegh abban bízik, sikerül olyan kompromisszumot kötni, amelynek eredményeképpen a lakosok életszínvonala nem csökken, szolgáltatásaikat meg tudják tartani a települések, és a lehető legkisebb, az inflációt követő adóemeléseket kelljen csak eszközölni.
Szalai Erika/Felvidék.ma
