A demográfiai visszaesés, a szigorodó finanszírozási feltételek és az iskolaügyet érintő jogszabályi változások miatt a következő években a Komáromi járás szinte valamennyi településének újra kell gondolnia oktatási hálózatát. Erről szólt a Komáromi járás falvai és városai társulásának csütörtöki találkozóján elhangzott nyilvános előadás, amelyet Ondrej Gajdáč alpolgármester tartott. A bemutató a régió teljes demográfiai képét, a várható iskolaügyi hatásokat és a lehetséges önkormányzati válaszokat vázolta fel.
A találkozó Keszegh Béla, Komárom polgármestere kezdeményezésére valósult meg, ő nyitotta meg az eseményt is. A megbeszélésen a polgármesterek túlnyomó többsége megjelent. Jelen volt a város két parlamenti képviselője, Zuzana Matejičková és Vlček Erik is. A szervezők meghívták Komárom oktatási intézményeinek vezetőit is, hogy első kézből értesüljenek azokról a folyamatokról, amelyek a következő években alapvetően befolyásolhatják az iskolák és óvodák működését.
Az előadás egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a gyermeklétszám csökkenése nem átmeneti jelenség, hanem tartós demográfiai trend. A prezentáció adatai szerint
Komáromban 2015-ben még 271 gyermek született, 2025-re ez a szám 165-re esett vissza, ami 39 százalékos csökkenést jelent. A Komáromi járás egészében ugyanez az adat 914-ről 596-ra mérséklődött, vagyis tíz év alatt 35 százalékos visszaesés következett be.
A bemutatott előrejelzések szerint ennek közvetlen következményei lesznek az alapiskolákban és az óvodákban is. Komáromban a 2022/2023-as tanévben még 271 első osztályos korú gyermekkel számoltak, a 2031/2032-es tanévre viszont már csak 165-tel. Ez azt jelenti, hogy az első osztályok száma a mostani 11-ről 7-re csökkenhet. Az óvodák esetében hasonló a helyzet: a 2022/2023-as tanév 781 gyermekéhez képest 2031/2032-re 532 óvodáskorú gyermekkel számolnak, ami a csoportok számát 39-ről 27-re szoríthatja le.
Ondrej Gajdáč alpolgármester (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Ondrej Gajdáč ugyanakkor hangsúlyozta: a számok mögött településenként nagyon eltérő helyzetek húzódnak meg. Más a valóság ott, ahol egyetlen osztályba 7-10 gyermek jár, és más ott, ahol 15-20 fős évfolyamokkal lehet tervezni. Az előadó szerint ezért nincs mindenhová egyformán alkalmazható recept, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy
ahol csak lehet, a települések tartsák meg saját iskolájukat, mert az intézmény nemcsak oktatási helyszín, hanem a helyi közösség egyik alapja is.
A demográfiai nyomást tovább fokozzák a jogszabályi változások
A prezentáció kitért arra, hogy 2026. január 1-jétől új törvények léptek hatályba az iskolai igazgatásról és az iskolák finanszírozásáról, miközben csökken a kis létszámú osztályok működtetését segítő méretkoefficiens is: az eddigi 1,49-es mutató 1,42-re mérséklődik. Az előadás szerint ez elsősorban a kisebb településeket és a kisebb iskolákat hozhatja nehezebb helyzetbe.
Előadás a régió iskolaügyi kihívásairól Komáromban, a Tiszti pavilonban (Szalai Erika/Felvidék.ma)
A bemutató több lehetséges megoldási irányt is felvázolt. Az egyik lehetőség a jelenlegi finanszírozási keretek között történő alkalmazkodás, vagyis az osztályok és intézmények észszerűbb szervezése, összevonása, illetve a települések közötti szorosabb együttműködés. Szó esett horizontális és vertikális szervezési modellekről, valamint arról is, hogy sok helyen csak az önkormányzatok közötti megállapodás és a városok, falvak kiegészítő finanszírozása jelenthet működőképes megoldást.
Az előadás arra is rámutatott, hogy kedvezőbb pénzügyi környezetben egészen más irányba is fejlődhetne a régió iskolaügye. Optimális finanszírozás mellett kisebb osztályok, személyre szabottabb oktatás, inkluzív programok, speciális nevelési igényű gyermekeket segítő modellek, tehetséggondozó vagy sportos profilú osztályok is erősíthetnék az iskolák vonzerejét. A jelenlegi környezetben azonban a legtöbb település számára egyelőre inkább a fenntarthatóság megőrzése a legfontosabb feladat.
A csütörtöki találkozó egyik fő üzenete éppen az volt, hogy a településeknek nem külön-külön, hanem közösen kell választ találniuk a következő évek iskolaügyi kihívásaira. A komáromi régióban a demográfiai fogyás már nem elméleti veszély, hanem mérhető, tervezhető valóság, amelyhez az önkormányzatoknak időben alkalmazkodniuk kell.
Szalai Erika/Felvidék.ma
