Már több írásban is foglalkoztunk portálunkon Besztercebánya főterének történelmi épületeivel. A tér egyik legnagyobb épülete alig 110 éves, ám kora ellenére megvan a különös egyedi sorsa. Az alábbiakban a Szlovák Erdőgazdálkodási Vállalat igazgatósága székhelyének történetét vázoljuk fel.
A Thurzó-háztól délre található létesítmény 1913 és 1916 között épült a Magyar Királyi Erdőigazgatóság számára. Az impériumváltást követően a szlovák szakhatóság székháza lett.
Átjáró a magyar királyi címerrel 2021 nyarán (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az impozáns háromszintes épület szecessziós stílusban készült. Méreteire jellemző, hogy közel háromszáz ablaka van. Wälder Gyula tervei alapján Juraj Martinka építette. A homlokzatán figurális díszítés és növényi ornamentika látható.
Az épület érdekessége az az átjáró, amely által a mai Szlovák nemzeti felkelés tér összekapcsolódik a mellékutcával.
Az átjáró felett a magyar királyi címer ma is látható. Megépítésének idején a legszebb modern stílusú épület volt a városban. Ugyancsak jól látható és olvasható az egyik bejárat felett elhelyezett M. Kir. Erdészigazgatóság felirat.
A magyar királyi címer 2023 nyarán (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Ma az ingatlan a Szlovák Erdőgazdálkodási Vállalat egyik fő épülete. Ugyan a tér egyik legújabb épülete, azonban jelentős történelmi múlttal rendelkező ingatlan helyén emelték az utolsó békeévekben.
Helyén egykoron a besztercebányai bányászkamara, a Kammerhof épülete állt. A 16. században a tér legnagyobb reneszánsz épülete volt. A Kammerhof 1546-ban vette át állami gondozásba a besztercebányai és a környékbeli réz- és ércbányákat. A selmecbányai és a gölnicbányai bányászkamara mellett a besztercebányai volt a legrégebbi a történelmi Magyarországon.
Magyar felirat az egyik ajtóportálon (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Jelentőségét mutatja, hogy a városba látogató uralkodók itt szálltak meg.
A 15. században Mátyás király és Beatrix királyné szállt meg e falak között. Vélhetően Mária Terézia két fia, József és Lipót, 1764-es látogatásuk során ugyancsak itt vendégeskedtek.
A házat eredetileg Károly-háznak hívták, a kamarát irányító Thurzó–Fugger időszak idején. Egykoron pénzverde is működött a bányászkamara ingatlanjában.
Az átjáró összeköti a teret az egyik mellékutcával (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A kamara 1851-ben megszűnt, a besztercebányai térség ekkor került a selmecbányai kamaragrófi hivatal irányítása alá. Az épület igen leromlott és az 1910-es években lebontották. Így épülhetett fel helyére az impozáns hivatalépület.
Az ívelt átjáró felett a magyar királyi címer büszkén hirdeti a város múltját, szólítja emlékezésre az idelátogatókat és a helyieket.
Van szlovák felirat is… (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Forrás:
E. Genserek – V. Sklenka: Klenoty Banskej Bystrice
K.Demuth – P. Hrúz – M. Šoka: Besztercebánya és környéke
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
