Napokon belül lezárul egy újabb esztendő. Magunk mögött hagyjuk a 2024-es évet. Az utolsó napok, órák, percek remek alkalmat kínálnak arra, hogy visszatekintsünk az elmúlt hónapok eseményeire. A Kassai Főegyházmegyében lévő radi katolikus egyházközség életében 2024-ben is buzgó és sokrétű plébániai munka folyt. Az évértékelésre Takács Dénes plébános atyát kértük fel, aki örömmel számolt be az egyházközség életét meghatározó eseményekről, a közösség összefogásáról, és arról, hogy a hívekkel karöltve miképp élték meg a 2024-es esztendőt.
A beszélgetés során azonban nemcsak az idei év történései kerültek szóba, hanem a 2025-ös év tervei is, amelyek új lendületet adhatnak a közösség életének.
Lelkipásztorként miképp értékeli a 2024-es esztendőt? Az Ön által vezetett egyházközségben volt-e valamilyen különleges jubileum, megemlékezés vagy ünnep, ami kiemelt helyet kapott az év eseményei között?
Előveszem a kalendáriumot, mint Gárdonyi Géza az „Egri csillagok” elején – de én a 2024-est –, mert ott vannak feljegyezve az egész év történései: szentmisék, egyéb alkalmak, utazások, ünnepek. Nehéz megmondani, melyek voltak a legfontosabb események a rám bízott négy községben.
Radban folytattuk a fiatalok felkészítését az elsőáldozásra és a bérmálkozásra, amit az előző év szeptemberében kezdtünk. 2024. június 2-án mons. Marek Forgáč kassai segédpüspök megbérmált tizenhat fiatalt a radi plébániatemplomban, akik három községből gyűltek össze erre az ünnepi alkalomra.
Szentmárián januártól elkezdtük a templom teljes belső felújítását: új villamosvezetékek készültek, új templompadló, végül új márvány oltár és ambó készült, valamint négy felszentelési kereszt is. A húsvétot már a megújult templomban ünnepeltük. Augusztusban visszatért Szentmáriára az 1723-ban épített, restaurált Laurentius Csajkovszkij orgona, és mons. Bernard Bober érsek 2024. augusztus 24-én felszentelte a falu belülről megújult templomát. Ez a felszentelés a falu„nagy árvíz” utáni újjáépítésének 100. évfordulóján történt.
2024. június 23-án Radban aranymisét ünnepeltünk: szülőfalujába látogatott mons. Gábor Bertalan szepsi esperesplébános, aki a szülőföldje népével adott hálát az ötven év hűséges papi szolgálatáért. Végül kétnapos zarándoklat volt Radban, Iglódy István minorita vértanú halálának 385. évfordulóján. November 6-án, dr. Juraj Jurica kassai egyházjogász, bíró tartotta az ünnepi szentmisét, másnap pedig a nagykaposi esperesség hívei Böőr Roland esperes vezetésével zarándokoltak Radba, s együtt imádkoztunk papi és szerzetesi hivatásokért, valamint a vértanú boldoggá avatásáért. A szentmisét Weiszer Attila jelenlegi nagytárkányi, volt radi plébános mutatta be. A kisújlaki Mária neve templom új tetőt kapott 2024 őszén, Magyarország kormánya jóvoltából. Ott is minden segítségre szükség van: hat vagy tíz idősebb hívő látogatja azt a kicsiny templomot.
Milyen kihívásokkal kellett szembenézniük az év során, és hogyan sikerült ezeket kezelni vagy leküzdeni?
Kihívás levezényelni egy templomfelújítást a mai árak mellett, de a hívek bőkezűsége által és a támogatók segítségének köszönhetően nagyon szép lett a végeredmény Szentmárián. Kihívás volt Radban beszerezni a templom új padjait, befejezni a központi fűtést és a sekrestye felújítását, de nagy kihívás volt bútorokat is készíttetni. Ám ezekkel is megbirkóztunk, ezért a 2024-es évért hálát kell adnunk.
Külső szemlélőnek úgy tűnhet, hogy ez egy nagyon szegény plébánia – ami valahol igaz is –, de mégis, ha sok jó ember összefog a közös célokért, sok-sok hasznos dolgot el lehet végezni. Fokozatosan javítjuk a plébánia épületét, a volt minorita kolostor további helyiségeit. Az idén kettőt is sikerült megjavítani: az egyikből egy oratórium lett, ahol István testvér maradványait őrizzük, a másik pedig a plébániai iroda, ahol a híveket lehet fogadni ügyintézés kapcsán.
Véleménye szerint az idén megvalósult lelki eseményekkel sikerült az egyházközség híveinek lelki és közösségi életét megerősíteni?
Négy falu van rám bízva. Négy különböző jellem, mentalitás, négy külön történet. De mégis, igyekszem összegyűjteni a híveket, közös találkozásokat, alkalmakat szervezni, amelyre mindenki hivatalos. Ilyen találkozási alkalmak a búcsúk, a zarándoklatok István testvér emlékére, egy bérmálkozás, vagy egy elsőáldozás. Van még előttünk sok munka. Megkeresni, megszólítani azt a pár gyermeket, fiatalt, akik még itt élnek. Mindez aprólékos munkát igényel, valamint sok türelmet.
2023. július 1-jén lettem ide kinevezve. Másfél év egy plébánia életében nagyon rövid idő. Rövid, de intenzív idő. Vannak, akik próbálnak segíteni, támogatni, biztatnak. Vannak, akik várják, vajon én meddig fogom itt bírni. Elődöm, Roland atya huszonöt évet szolgált itt. Isten segítségével én is kibírok itt akár huszonöt évet is.
Az év végén már illő egy picit a jövőbe is tekinteni. Milyen nagyobb eseményeket vagy programokat terveznek a következő évben? Hogyan készül az egyházközség a 2025-ös szent év megünneplésére?
A plébániaépület tetejét fogjuk megjavítani, mert már több mint kétszáz éves a fedőanyag. Több helyen beázik. Már az elődeim ki akarták cserélni, de nem volt rá soha anyagi keret. Most, Magyarország Kormánya és a Kassai Főegyházmegye jóvoltából ez végre megvalósul.
Szinyérben, a Nagyboldogasszony-templom belső felújítását évekkel ezelőtt elkezdték, de soha nem sikerült befejezni, anyagi gondok miatt. Úgyszintén a magyar kormány jóvoltából ez a templom is belsőleg teljesen megújul, valamint egy száztíz éves holland – J. Dekker által épített –sípos orgonával is gazdagodik e kis közösség, ahol vasárnaponként tizennyolc-húsz hívő vesz részt a szentmiséken. Mivel elsőáldozás és bérmálkozás is volt 2024-ben, ezért ez legközelebb 2026-ban várható, a gyermekek alacsony száma miatt.
A szent évben biztos, hogy elzarándokolunk közösen Nagykaposra, ahol a Szent Simon és Júdás-templomot kijelölték a jubileumi búcsú elnyerésére, de ugyanúgy Kassára, a Szent Erzsébet-székesegyházba is ellátogatunk. Egyénileg lehet, hogy Rómába is sikerül eljutni: nem vagyok „utazásszervező pap”, de ma mindenkinek számtalan lehetősége van zarándokcsoportokhoz csatlakozni, és így eljutni a különböző zarándokhelyekre.
Ősszel megszervezzük a következő Iglódy-emléknapot, akinek a boldoggá avatási eljárása folyamatban van, egyházmegyei szinten. Egész évben várom majd a híveket, akik szeretnék meglátogatni az oratóriumot, benne István testvér maradványaival, és közben végzem majd a lelkipásztori szolgálatot.
Négy faluban – Rad, Szentmária, Szinyér, Kisújlak – akad mindig feladat, valamint a hónap negyedik vasárnapján Imregen is lesz magyar nyelvű szentmise, Körtvélyesen – a görögkatolikus templomban – pedig római katolikus szentmise. Kassán, a premontrei templomban a régi rítusú szentmisét is havi két alkalommal én végzem: ott is vár hatvan-nyolcvan hívő, vasárnap délutánonként 16 órától.
Az esztendő utolsó napjaiban mit üzenne a híveknek útravalóul?
Különleges, kegyelmi év van előttünk. A szent év a megtérés, a bűnbánat, a megbocsátás, az Isten felé fordulás éve. Egész évben érvényes a meghívás mindenki számára: térj vissza Istenhez, keresd az Urat. Ő majd eligazít téged, mit kell tenned.
Mindenki lapozza végig a 2024-es naptárát. Ha vannak benne feljegyzések – ahogy számomra is voltak –, van miért hálát adni a Jóistennek: egymásért, az időért, hogy megtartott minket ebben az évben is, és újra ránk bízza a következő esztendőt is.
Nem tudjuk soha, mit hoz a jövő, de Isten tenyerén élve, bízhatunk a mi Urunkban, akkor is, amikor már úgy tűnik, hogy minden széthullik körülöttünk. Kapaszkodnunk kell a reménybe, mert ez a lelkünk biztos és erős horgonya, amely a függöny mögé ér (Zsid 6, 18-19): ha életünk hajójának horgonya oda van kötve, egyszer a mi Urunk biztos, hogy elvezet minket örök célunkhoz, amely felé évről évre vándorlunk.
Istenáldotta, békés, boldog újesztendőt kívánok e beszélgetés minden olvasójának!
Bartalos Nikolas/Felvidék.ma