Erős regionális képviseletünknek köszönhetően Besztercebánya megyében sem állt meg a munka. Juhász Péter megyei alelnököt kérdeztük az elmúlt időszak eredményeiről és a jövőbeni tervekről.
Hogyan értékeli a félidőt a megyén?
Egy nehéz időszakon vagyunk túl, a pénzhiány, a politikai, gazdasági káosz ez mind rányomta a bélyegét arra, ahogy a megye működik. Azzal, hogy a visszaosztott adókból elvettek, Besztercebánya megyében 18 millió euró esett ki a 2024-es költségvetésből. A kisebb önkormányzatok is tudnának erről beszélni, mert náluk ugyanez a helyzet. A Fico-kormány ugyan ígérte, de egyelőre nem adták vissza a pénzt. Valamennyi kölcsönt elengedtek, a többi belső forrásokból kellett megoldani. Ennek ellenére nagyon komoly eredményeink vannak.
Sikerült megtartani a kulturális-általános érvényű rendeletet, aminek köszönhetően 1,8 millió értékben tudtuk támogatni a falvakat és különböző társulásokat, civil szervezeteket. Sikerült valamilyen szinten támogatni az iskolákat, a szociális és kulturális intézményeket.
Melyek ezek az eredmények?
A Rimaszombati járás a költségvetés 13,3%-át kapja, sose volt ilyen. Most végre jár és jut is a régiónkra, nem tudnak bennünket kikerülni. Súlyunk van a koalícióban, ahol egyenlő partnerként veszünk részt. Minden fontos döntésben vétójogunk van.
Sikerült elérni, hogy ne minősítsék le a rimaszombati kórházat. Ez egy óriási dolog a régió számára.
Rimaszombatban a Winkelmann épít egy 400-450 embert potenciálisan foglalkoztató gyárat, ebben a döntésben a megye is szerepet játszott, mert az iskolai hátteret is tudni kell biztosítani. És erre a megye is rákötött befektetéseket, főleg a kétnyelvű iskolaügyben. A rimaszombati műszaki és a nyústyai, valamint a füleki szakközépiskola olyan profillal rendelkezik, amelyek képesek megfelelő szakembereket képezni a gyárba. A gyakorlóközpontokat pedig kétnyelvűen szeretnénk ha működnének, mert szeretnénk azokat az embereket is felkarolni, akik esetleg a nyelvi akadályok miatt leszakadnának.
Továbbá az iskolarendszerben volt egy 5 millió eurós fejlesztésünk a rimaszombati Műszaki, Mezőgazdasági Élelmiszerpari Szakközépiskola számára. Az almágyi alapiskolába sikerült egy jelentős összeget jutattni a Felújítási és Fejlesztési Alapból. Újbástban az öregotthonban bevezetésre került a gázfűtés. Az Interregből a Nógrád-Novohrad Geopark projekten belül sikerült megmenteni az ajnácskői Ebeczky-kúriát, most folyik a pénzek ütemezése. Ajnácskőn a szennyvízhálózatot akarják megújítani, s ezt követően pedig az úthálózat megjavítására is sor kerül.
A területfejlesztésben nagyon fontosnak tartom továbbá a bicikliutak bővítését, sikerült a bicikliutat Poltár és Rimaszombat-Kurinc között befejezni. Nagyon szeretik az emberek, sokan használják.
Tornalján szintén hozzájárultunk a strandnak az újranyitásához, ami szintén a régiónak nagyon fontos volt. Közben leállt a Besztercebánya-Tornalja buszjárat, amit erőteljes nyomásra sikerült újraindítani egy másik működtetőn keresztül.
Füleken is átadásra került egy Interreges pályázaton belül egy nagy ipari gyártócsarnok, ahol tradicionális régi autókat fognak újragyártani. Ez lehetőség lesz a városnak, s az ott lévő szakközépiskolának is. Losoncon a Hotel-iskola többmilliós befektetést kapott. Befejeztük a Fülek-Sőreg úthálózat felújítását a hidakkal együtt.
A Nagykürtösi járásban szintén az Interregen keresztül sikerült a tűzoltókat támogatni, olyan speciális technikákat tudtak vásárolni a határ mindkét oldalán, ami ahhoz szükséges, hogy olyan terepre is el tudjanak jutni, ami nem standard. Pl. Selmecbányán is mikor tűz ütött ki, ott is csak speciális technika tudott mozogni. S ebből okulva a térségek kértek hegyre, meredek lejtőkre is feljuttatható technikát, ami eddig nem állt rendelkezésre.
Az ifjúsági munkaügyi központ (Space) is kapott egy lendületet több járásban is. A megyében létrehoztunk 10 integrált egészségügyi és szociális központot, ami az idősek gondozását és felkarolását teszi lehetővé. A Helyreállítási Alapból majd további szociális intézmények is létrejönnek, mert a törvény szerint a nagy intézményeket már nem támogatják, inkább próbálják kisebb, családiasabb környezetbe jutattni a rászorulókat. Serkén, Feleden, Osgyánban is indul egy ilyen projekt. Az idősek gondozása nem megyei kompetencia, csak a speciális emberek ellátása tartozik a megyéhez, mint pl. Nagybalogon. Megpróbáljuk felkínálni majd az idősek otthona épületeit az önkormányzatoknak.
Ezek már a jövőre vonatkozó elképzelések. S melyek a további tervek az elkövetkező időszakban?
A hátralévő két évben szintén rengeteg tervünk van. Limitáló tényező lesz a gazdasági helyzet, illetve a visszaosztott adó. Ennek ellenére szeretnénk az útfejlesztéseket tovább folytatni a magyarok lakta járásokban is.
A hidak nagyon rossz állapotban vannak, 5-6 osztályú minősítésben, tehát leszakadás közeli szakaszban. El kellett dönteni, hogy útfelújításra adjunk vagy a hídfelújításokra. Így valamennyi hidat muszáj lesz felújítani. Kérni fogjuk, hogy az állam is vegyen ebben részt.
Bátkában az árvízvédelem nagyon fontos kérdés, már többször elöntötte a falut az árvíz, így oda is sikerül pénzt juttatnunk az árvízmegelőzési lépésekhez.
A kultúrában sikerült a Gömör-Kishonti Múzeumra kétmillió eurós Interreges pályázatot megnyerni. Így megújulhat az 1970-es évektől egy állapotban lévő állandó tárlat, felújítják az eléggé nedves raktárhelyiségeket.
Köszönhetően a megyeelnökkel való nagyon korrekt kapcsolatnak, úgy gondolom, hogy továbbra is sikerül majd egy igazságos rendszer szerint elosztani a pénzeket, hogy egyenlő arányban jusson a forrásokból a megye északi és déli részére is.
Melyik eredményt emelné ki a leginkább?
Örülök ennek a Winkelmannak, mert ez egy óriási lökés lesz a régiónak. S tudjuk, ha valami valahol elindul, akkor arra rákötődnek dolgok. Ebben az esetben is így van, erősödünk majd a gasztronómia terén, az elszállásolásban, de olyan gyártási technológiák is megjelennek majd, amelyek most még nem láthatók, ami érinti a beszállítócégeket. Tehát elindul majd egy élet. S ahol munka van, ott élet van, s ahol élet van, ott pénz van. Talán az elvándorlás is más viszonyrendszerbe kerül, mert ebben az új cégben minden kádernek meglesz a maga helye.
És mi a helyzet az új kórház projekttel?
A projekt él. Csak meg kell találni a megfelelő helyen a megfelelő embert, hogy motiváljanak és nyomást gyakoroljanak. A döntés 73-75 millió euróról szól, s én bízok benne, hogy ebben a ciklusban ez meg is lesz. Ez esetben 5-6 éven belül, kb. 2032-re Rimaszombatban egy olyan kórház épülhet fel, amely szintén hozzájárul a régió fejlődéséhez. Az elkövetkezendő időszakban az egészségügyi rendszer egy óriási átalakuláson megy majd át, erre szenzitív vagyok. 2020-ban elindult egy világváltozás. Az, hogy az épülő kórház mit fog majd képviselni, annak lesz a függvénye, hogy a társadalmunk mennyire tartja majd fontosnak az egészséget, mentálisan milyen egészségügyet akar és tud működtetni. Addig nagyon sokat fog változni a világ, mert ebben a formában, ahogy most működik, nem tartható. Ki kell tudnunk használni a lehetőséget, hogy az elkerülhetetlen változásnak ne vesztesei, hanem nyertesei legyünk.
Sok helyen hallani a középiskolák összevonásáról, ez a Besztercebánya megyét hogyan érinti?
Igen, ez egy fájdalmas dolog volt, mert mindenki védi a saját státuszát, s fél attól, hogy rosszabb helyzetbe kerül. De a számok nem engednek. 2012-ben, ha jól emlékszem volt 45 ezer középiskolás, 2024-ben meg volt 17 ezer. Nem lehet olyan iskolákat tartani, amelyekbe nem jár gyerek, mivel fejkvóta alapú a finanszírozás, ott lehet mozgásteret biztosítani, ahol van gyerek.
Nagyon sok iskola éppen hogy működik. Ezért jött egy központi megyei koncepció, hogy nagyobb iskolai egységeket hozzunk létre. Saját kompetenciában szerettük volna ezt elvégezni. Nyilván senki sem örült az összevonásoknak, de nem volt más választás. S ez igazodik az uniós pénzek lehívásához is. Úgy egyesítettük az iskolákat, hogy egyetlen szak se kerüljön bezárásra és a magyar oktatás se sérüljön.
Rimaszombat esetében a Kereskedelmi Akadémia és az Ivan Krasko Gimnázium került összevonásra, úgy, hogy a vezetőség lett összevonva, az igazgatót a gimnázium adja, de mind a két iskola amíg csak lehet a saját épületében marad és külön költségvetési egységként működik. Ami fontos, hogy a diákok önálló, nem összevont iskolai bizonyítványt kapnak majd. Ezzel megfeleltünk a minisztérium elvárásának és nem zártunk be iskolát, sem szakot.
Ismert probléma, hogy a régióban nagyon sok az iskolaelhagyó, főképpen a hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek körében. Hogyan reagál erre a megye?
Mindenképpen foglalkozni akarunk a problémával. Járt itt Magyarországról egy küldöttség, amely azt mutatta be, hogy náluk iskolai központok vannak léterhozva megyénként. Nagyon jó tapasztalatuk van abban, miként lehet elérni, hogy a hátrányos, szociális szférából jövők befejezzék az iskolát. Mi ezt a rendszert szeretnénk megnézni. Jövő év elején elmegyünk Hevesbe és Nógrádba is, s megpróbálunk olyan tapasztalatokat gyűjteni, amit át lehetne vetíteni a mi iskoláinkba. Elsősorban ez a magyar járásokat érinti, de nem kizárólag, pl. Breznóbánya és környéke is érintett.
Ezen kívül a határon túli együttműködésről mit lehet tudni? Milyen projektek futnak.
Amint már említettem az Interregen belüli projekteket, ezek mind határon túli együttműködésen alapszanak, úgy mint a tűzoltó-, az Ebeczky-, vagy múzeumi pályázatok.
A nógrádiakkal nagyon jó a kapcsolat, de a borsodiakkal és a hevesiekkel is próbáljuk felvenni a kapcsolatot, hogy hasonló szintre jussunk, ennek része ez az iskolaprojekt is. Ezen kívül próbálunk úgy kommunikálni, hogy kézzel fogható együttműködési eredmények legyenek.
Most például folyik az erőteljes tárgyalás a buszjáratok megújításában. Négy metszési ponton (Balassagyarmat-Nagykürtös; Losonc-Fülek-Salgótarján; Tajti-Cered; Rimaszombat-Bánréve vagy Ózd) szeretnénk, hogy naponta 4-5 busz átjárna oda-vissza. Jelenleg folyik az egyeztetés a volánnal Budapesten.
Személyesen hogyan értékeli a megyei munkát?
Azt gondolom, ha valaminek részese tudsz lenni, s nem futsz a vonat után, akkor az belső tartást és erőt ad. Itt nagyon fontos dolog, hogy a Magyar Szövetség a megyei önkormányzásban egyenértékű a többiekkel, nem tudnak bennünket megkerülni.
Nekem elsőszámú szempont, hogy a megyei frakciónk együtt tudjon maradni. A nagypolitikai turbulenciák ellenére mi együtt tudunk működni. Ugyanis meg kell tartanunk azt a közösséget, amelyik értéket képvisel, értéket termel, s tudni kell, hogy kire lehet számítani.
Ez egy jó érzés, hogy ott tudunk lenni minden döntéshozatalnál és megkérdeznek bennünket. Ebből kifolyólag kreatívan tudunk lépni olyan dolgok felé is, amik esetleg a többségi nemzetben nem merülnek fel, s mi mindent úgy csinálunk, hogy ne csak nekünk legyen jó, hanem a velünk együtt élő más nemzetiségűeknek is, mert ez a magyar értékrend része, s ennek így kell lenni.
Azon dolgozunk, hogy egy jobb egészségügyet, iskolaügyet, szociálpolitikát, egy jobb társadalmi rendszert hozzunk össze. Ez is egy változási folyamat, nem egyszerű, nem mindenki lesz nyertese, de mi a nyertesek oldalán szeretünk állni.
Köszönöm a beszélgetést. Sikeres, eredményekben gazdag új esztendőt kívánunk!
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)