A magyar kormány számára a legfontosabb, hogy elősegítse a magyar közösségek fennmaradását és fejlődését, mert ezáltal vagyunk egy nemzet – hangsúlyozta Szili Katalin magyar miniszterelnöki főtanácsadó vasárnap a partiumi Csokalyon.
A miniszterelnöki főtanácsadó a Bihar megyei település református temploma megépítésének 300. évfordulója alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten vett részt. Köszöntő beszédében emlékeztetett: a magyar alaptörvény kimondja: Magyarország kormánya felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért. Úgy vélte, az elmúlt 15 évnek köszönhetően mára „összetartozó nemzet vagyunk”.
Szili Katalin azt kívánta az érmelléki település lakóinak, hogy amilyen szilárdan áll a templomuk 300 éve, ugyanolyan erős hit tartsa össze a közösséget, nemzetet is.
Ha erre alapoznak, 300 év múlva is lesz magyar szó Csokalyon
– mondta.
A miniszterelnöki főtanácsidő felidézte, hogy milyen körülmények uralkodhattak a térségben 300 évvel ezelőtt, amikor a templom felépült. Felidézte, hogy akkor ért véget a Rákóczi-féle szabadságharc, a török kiűzése, és már az ellenreformáció uralkodott.
Erős közösség kellett legyen az, mely ilyen helyzetben elhatározta, hogy templomot épít és meg is valósította döntését
– mondta.
A csokalyi születésű Fényes Elek földrajztudós és statikus emlékét is felidézte, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként elkészítette Magyarország és tartományai teljes földrajzi és statisztikai felmérését, leírását. Aláhúzta: Fényes Elek mutatta meg először, hogy a magyar életképes nemzet, melynek több évszázados múltja mellett életképes közösségei is vannak. A jubileumi istentiszteleten iránta való tiszteletből a statisztikai hivatal küldöttsége is jelen volt.
Szili Katalin emlékeztetett:
A magyar történelemnek voltak olyan időszakai, amikor „a templom és iskola” tartotta meg a magyarságot, és az egyház nemzetmentő munkát végzett.
Hangsúlyozta: a templom nemcsak épület, hanem egy élő közösség otthona, a csokalyiak „hitének gerince”. Megköszönte a közösségnek, hogy tagjai magyarul imádkoznak, magyarul taníttatják gyermekeiket.
A hálaadó istentiszteleten Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök hirdette az igét, aki arra intett: miközben a mesterséges intelligencia és a közösségi média korában az emberek a legjobb oldalukat igyekeznek mutatni, Isten valójában arra kíváncsi, hogy mi van a szívükben.
A templom 300 éves történetét Fazakas Ildikó csokalyi lelkész ismertette, majd Bara László, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese és a holland testvéregyházközség képviselői köszöntötték a gyülekezetet.
Ezután bemutatták Bartha Kálmán egykori csokalyi lelkész A szél szembe fúj című verses prédikációs gyűjteményét.
Elhangzott:
A kötet különleges színfoltja az erdélyi református irodalomnak, nem egyszerű szöveggyűjtemény, hanem élő találkozási pont múlt és jelen között, a közösség emlékezetét, történetét, lelki kötődését tükrözi.
A jubileum alkalmával a templomban leleplezték a csokalyi egyházközségben szolgáló lelkészek névsorát tartalmazó emléktáblát, majd az utcafronton felavatták a Királyhágómelléki Református Egyházkerület címerét.
MTI/Felvidék.ma
