Október 3-án emlékeztek meg az aradi vértanúkról a muzslai temetőben hős Saághy Vendel 1849-es mártír pap síremlékénél. A rendezvény szónoka Gubík László, a Magyar Szövetség országos elnöke volt, aki a magyar szabadságharc egyik legnagyobb szellemi vézérének gondolatával köszöntötte a megemlékezőket.
Kossuth Lajost idézve Gubík leszögezte: a szabadságharc hőse ebben az egyszerű mondatban, mégis kifejező gondolatban – Arad, a magyar Golgota! – összefoglalta október 6-a népét, mely mondatban benne van a hősök és a magyar szabadságharc emléke és Krisztus keresztútjának egyetemes üzenete.
„Ezt a három üzenetet kapcsolta össze Kossuth Lajos, erről szól október 6-ika ma 2025-ben is, Kárpát-medence szerte és széjjel a nagyvilágban. A helyi hősök tiszteletéről, a magyar szabadság parancsáról és az egyetemes igazság parancsáról szól”
– összegezte.
A magyar közösség, a magyar nemzet és a felvidéki magyarság is akkor volt erős, akkor tudott időtállót alkotni, ha ezeket az értékeket összekapcsolta – vélekedett. Mint mondta, a helyi értékteremtők munkájához, a magyar szabadságvágyhoz mindig kellett társuljon egyetemes parancs, egyetemes. nemzetek fölötti üzenet.
Arról is szólt, hogy a magyar szabadságharcban számos más nemzet is vérét áldozta. „Ez mutatja azt, hogy a magyar szabadság ügye teljes Kárpát-medencére szétterjedt, a teljes Kárpát-medencét átölelte, és ezért is tudunk ma a XXI. század első és második negyedszázadának a derekán emlékezni erre a hőstettre” – mondta, hozzátéve a szabadságharc az egyetemes értékekről is szólt. „Ez a másik nagy üzenete október 6-ikának, itt párosul a magyar szabadság ügye, magyar honvédek, magyar hazafiak tíz-százezreinek áldozata idegen nyelvű, idegen nemzetből származó fiak és katonák hőstettével és áldozatával.”
A harmadik parancs Kossuth idézetében a magyar szabadság és az egyetemes igazság mellett az a helyi hősök története – húzta alá. Itt emelte ki Saághy Vendel dunaszerdahelyi születésű hitoktató, katolikus pap, Muzslán szolgáló plébános, áldozatát a magyar szabadságért.
A Magyar Szövetség elnöke, miután beszélt a magyar szabadságról, hősökről, helyi hőstörténetekről és egyetemes üzenetekről is – a jelen kor feladatátra is rátért: a magyar szabadságvágy, az egyetemes igazságérzet és a helyi hősök mai üzenetéről szólva.
„Akkor tudunk igazán maradandót alkotni, ha a magyar közösség ügyét összekapcsoljuk egy egyetemes paranccsal, egy egyetemes üggyel”
– fogalmazott.
Ez az egyetemes ügy pedig Gubík szerint, ami sikerre viheti a felvidéki magyar közösséget, az a rendszerváltás mulasztásait zászlóra tűzni: jogállású törvényi szabályozás, a nemzetiségi önkormányzatok rendszerének megteremtése, az egyes közigazgatási egységekben a magyar nyelv hivatalossá tétele és a kollektív bűnösség jogrendből való száműzetése.
„Ezek a parancsok és ezek a követelések egyetemes parancsok, amivel adósai vagyunk magunknak, a többségi nemzet nekünk és az egész szlovákiai politikai kultúra 1993 óta, az állam létezése óta
– hangsúlyozta.
„Ezt hívom én lokálpatriotizmusnak, és ez az a vezérfonal,
ez az a parancs, amiért nekünk most 2025-ben küzdenünk kell. Ez teszi a magyar ügyet erkölcsössé, ez teszi a magyar ügyet egyetemessé, és ha ezt képviseljük, akkor tudjuk összekapcsolni a jelent a hősök tiszteletével
– fogalmazott.
Gubík a nemzeti gyásznap kapcsán még megjegyezte: a magyar történelemben megtanultunk legyőzetve győzni. „Legyőzetve győztünk 1849. október 6-án, 1956. október 23-án és a rendszerváltásnak sem vagyunk egyelőre győztesei, de minden nehézség ellenére, ha mindezt megértjük és a magyar ügyet összekapcsoljuk azzal az erkölcsi paranccsal, amellyel adósak vagyunk magunknak, akkor én úgy gondolom, hogy győzelemre tudjuk vinni az ügyünket, és talpra tudjuk állítani a közösséget” – jelentette ki.
Az október hatodikai, Muzslai Önkormányzat és a Magyar Szövetség helyi szervezete által szervezett megemlékezésen Farkas Iván polgármester köszöntötte az emlékezőket, amelyen közreműködtek az Endrődy János Alapiskola diákjai.
A képek a szerző felvételei
Herman Barbara/Felvidék.ma