A TA3 „Hogyan tovább, miniszterek?” című műsorában ezúttal nem a kulturális miniszter, Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) hanem a helyettese, Lukáš Machala, a minisztérium hivatalvezetője, az STVR (közmédia) tanácsának alelnöke jelent meg.
Machala a műsorban világossá tette, hogy a tárca az elkövetkező hónapokban egy jóval szigorúbb államnyelvtörvényt óhajt beterjeszteni arra való hivatkozással, hogy maradéktalanul teljesítsék a kormányprogramban vállaltakat.
„Most már csak egy igazán nagy jogszabály előkészítése maradt hátra: a szlovák államnyelvről szóló törvény”
– fogalmazott, hozzátéve, ezzel nagyobb súlyt szeretnének adni a szlovák nyelvnek. „A nyilvános térben be fogjuk tartatni a szlovák nyelv tisztaságát.” Szerinte ugyanis túl sok angol és idegen kifejezés terjed, főleg a fiatalok körében, ezért itt az ideje „behúzni a kéziféket”.
Mint mondta,
a minisztérium a francia nyelvvédelmi modellt veszi alapul.
Machala konkrét példaként azt említette, hogy a franciák nyelvvédelmi törvénye előírja, hogy minden külföldi feliratot – például a „Nike – Just Do It” jelmondatot – le kell fordítani franciára. A külföldi kereskedelmi vállalatoknak ezt tiszteletben kell tartaniuk.
A kulturális minisztérium hivatalvezetője nehezményezte azt is, hogy a pozsonyi óvárosban az éttermek többségében az étlap angolul vagy németül van. A riporter érvelésével, mely szerint ez talán a turisták miatt alakult így és az idegenforgalomból élők saját döntése, hogyan adják el a termékeiket, Machala vitatkozott. „Nem gondolom, hogy ez teljesen rajtuk múlik. Sok panaszt kapunk szlovák állampolgároktól, akik betérnek egy ilyen helyre, és nem tudnak eligazodni, mert nem beszélnek idegen nyelveket.
Ezért mindenekelőtt a szlovák polgárok számára kell érthetővé tenni a feliratokat. Ez tisztelet kérdése is a saját nyelvünk iránt
– mondta, hozzátéve, a szlovák nyelv nélkül nem lenne szlovák nemzet, sem nemzeti közösség. A kulturális minisztériumnak pedig feladata a szlovák államnyelv védelme.
Emlékeztetőül: már tavaly novemberben kiszivárgott a minisztériumból a törvénytervezet, amely komoly vihart okozott a közéletben, hiszen kifejezetten a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozta volna és még a magyar külügyi szóvivő is megszólalt a témában.
Képernyőkép: TA3
A műsor további részében Machala megismételte korábbi állítását, miszerint a szlovák közmédia hírszerkesztése nem elég objektív, sőt bizonyos esetekben „politikai aktivizmust” lát. Azt ugyanakkor elutasította, hogy a tanács politikai alapon akarna műsorvezetőket vagy szerkesztőket leváltani.
Az STVR költségvetési gondjai kapcsán megjegyezte, a közmédia idén 13 millió euróval túllépte a keretét, de Machala szerint nem világos, hogy ez a hiány beszámít-e a kulturális minisztérium egész költségvetésébe. Ha igen, az más intézmények működését is veszélybe sodorhatja – erre a tárca a pénzügyminisztériummal közösen keresi a megoldást, mondta.
A Művészeti Alap (FPU) átalakításáról és a fennálló konfliktusokról szólva elismerte, a távozó 11 munkatárs miatt hónapokig csúsztak a pályázatok, de az új rendszer már elindult. Szerinte az alap eddig „túl nagy teret adott” a független művészeknek, akik közül véleménye szerint 8–9 ezer ember „élt” a támogatásokból. Azt ígéri, az új szabályok átláthatóbbak lesznek, és a támogatásoknak nem az egyéni megélhetést, hanem a művészi értéket kell szolgálniuk. A kulturális intézményeknél való elbocsátásokra reagálva úgy fogalmazott, a kormány konszolidációs csomagja miatt további személyzeti leépítések várhatók a kulturális intézményekben, de a konkrét számok még nem ismertek.
Machala televíziós szereplése alapján nem kizárható, hogy a kulturális tárca szigorú nyelvpolitikája, a közmédia fölötti kontroll erősítése és a független kulturális szféra visszaszorítása, a források állami intézményekbe terelése olyan változásokat hozhat, amelyek a szlovákiai magyar közösség mozgásterét, kulturális önszerveződését és nyelvi jogainak gyakorlását is érinthetik.
Szalai Erika/Felvidék.ma
