Egy rendkívüli jelentőségű, mintegy 560 éves ősnyomtatvány, az úgynevezett 36 soros Biblia pergamenre nyomtatott töredéke került elő a Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében – tájékoztatta a könyvtár csütörtökön a MTI-t.
A felfedezés az OSZK Régi Nyomtatványok Tárában zajló katalogizálási munka során született: Szovák Márton, a könyvtár kutatója azonosította a különleges leletet. Mint kiemelték, a 36 soros Biblia még a híres 42 soros Gutenberg-bibliánál is ritkább: világszerte mindössze 76 példányt tartanak számon, Magyarországon pedig ez mindössze a második ismert töredék.
A most beazonosított pergamenlap Dániel próféta könyvének 7. fejezetéből őriz részleteket, és egy későbbi kötet kötésanyagaként maradt fenn, fejjel lefelé beillesztve. A töredéket egy 16. századi nyomtatvány, Hannard van Gameren: Authoritates Ciceronis, Plinii et aliorum scriptorum in conscribendis epistolis observandae (Ingolstadt, 1566) kötése rejtette.
A vizsgálatok megerősítették, hogy a pergamenlap a Johannes Gutenberg betűtípusával készült, a bambergi püspök megrendelésére, 1461 előtt nyomtatott 36 soros Biblia egyik példányából származik.
A kötet első ismert tulajdonosa Johann Gabler volt, aki az 1570-es évektől Ingolstadtban tanult; későbbi tulajdonosi bejegyzések a kötet további útját is dokumentálják. A 18–19. század fordulóján a mű Jankovich Miklós gyűjteményébe került, majd annak megvásárlásával a nemzeti könyvtár állományának részévé vált.
A töredék az OSZK 16. századi kiadványainak online katalogizálása során került elő, amikor a bibliográfiai adatok kiegészülnek az egyes példányok egyedi jellemzőivel, így a provenienciával és a különleges kötések leírásával is.
A közlemény hangsúlyozza:
a pergamentöredék különleges értéke abban rejlik, hogy közvetlen kapcsolatot teremt a könyvnyomtatás hajnalával és Gutenberg műhelyének örökségével.
A 36 soros Biblia a korai nyomtatványok egyik legnagyobb bibliofil ritkasága, rusztikusabb betűképe Gutenberg kísérletező korszakát idézi. A kiadvány a XV. századi egyházi és reformtörekvések szellemiségét is tükrözi, hiszen célja az volt, hogy a bambergi egyházmegye plébániái egységes szövegű Szentíráshoz jussanak.
Az OSZK szerint a mostani felfedezés nemcsak a magyar könyvtári gyűjtemények gazdagságára világít rá, hanem arra is, hogy a már feltárt állományokban is rejtőzhetnek még tudományos jelentőségű kincsek. A töredék történetét és tudományos értékelését hamarosan a nemzeti könyvtár blogja, valamint a Magyar Könyvszemle közli részletesen.
A közlemény végül kiemeli: az újonnan azonosított pergamentöredék nemcsak tipográfiai különlegesség, hanem nemzeti kulturális örökségünk világszinten is figyelemre méltó darabja, amely egyszerre idézi meg a reneszánsz humanizmus szellemiségét és Gutenberg korszakalkotó örökségét.
MTI/Felvidék.ma
