„Viseletbe szőtt örökség”

Ezzel a címmel rendezett népviseleti kiállítást a Párkányi Művelődési Ház a Barta Gyula Galériában, ahol a régióban lévő három tájegység női viseletéből adtak ízelítőt. E régióban főleg aprófalvak csodálatos értékei, hagyományai múlnak ki, ha nem őrzi meg azokat a jelen és a jövő nemzedék.

Szerencsére vannak még őrzők ezekben a falvakban, ahol nemcsak bőröndökben, szekrényekben őrzik nagyanyáik értékeit, kincseit, hanem főleg a színpadi folklórban, s akár egy-egy nemzeti, egyházi ünnepen még magukra öltik a régi viseleteket.

A déli régió három tájegységéből – Alsó-Garam mente, Alsó-Ipoly mente és a Duna mente – helyi Csemadok-alapszervezetek népművészeti csoportjainak jóvoltából kerültek be a kiállításra a legértékesebb és legszebb női viseletek.

A kiállítást a galéria vezetőjének, alkalmazottainak köszönhetően és a ruhákat biztosító személyek segítségével sikerült igen ízlésesen, esztétikusan elrendezni.

A tárlatot Raczkó Rita, a galéria vezetője nyitotta meg, majd Dániel Erzsébet etnográfus mutatta be, aki kiemelte azon falvak hagyományőrzőit, akik nemcsak őrzik, hanem olykor viselik is ezeket a ruhákat.

Megemlítette

„az egykori viseletkultúra jellemformáló esztétikai, erkölcsi fontosságát, mellyel a régi emberek nemcsak viseletükben, de lelki értékeikkel is egyensúlyban voltak. Mindezt észlelheti a szemlélődő a nagyon igényesen kidolgozott viseletek minden darabjában, melyek a régi parasztvilág belső lelki értékét, szépérzékét bizonyítják. A sokat dolgozó falusi embernek nagyon sok ünnepe volt, s ezekre az ünnepekre nemcsak a lelkét készítette föl, de tartást is adott neki a gondosan megvarrott ruha. A külső és belső egyensúly, összhang sugárzott viselőjéről. Őket nem divathullámok vezették életükön át, hanem életkorukhoz illően a mindennapi munkának és az ünnepeknek megadták a hozzájuk illő viseletkultúrát”.

Ezen a kiállításon két kurtaszoknyás falu mutatkozott be. Kisgyarmatról Mészáros Júlia, a viselet legjobb szakértője a menyasszony, a menyecske viseletét mutatta be, s egy több mint százéves babakocsit. Jarábek Zoltán Kéméndről egy női és egy férfiviseletet hozott bemutatásra. Ipolyszalkáról Szőcs Fruzsina kislány- és menyecskeviseletet mutatott be két beöltözött ifjú néptáncos közreműködésével. Matus Panka és Tárnok Emma az egyik legszebb régi ruhát öltötték magukra, melyet büszkén viselnek ma is, a fellépések alkalmával.

Zács Anikó pedig a muzslai viseletből a menyecskeruhát és a kékfestő viseletet mutatta be, melyet csoportjában ma is a legtöbbször viselnek a tagok. Falujából Balog Gizella jelent meg a helyi menyecskeviseletben, aki ma is varr régi viseletet. Valamennyien hagyományőrző népművészeti csoportot vezetnek, akár turistákat is fogadnak, mint Mészáros Júlia, aki nemcsak öltöztet, de a régi gasztronómiai ételeket is elkészíti. Erre a megnyitóra is elhozta az egykori recept alapján készült „menyasszony máját”.

A megnyitóra eljött Kálazi Tímea kisgyarmati polgármester is, valamint Párkány polgármestere, Szabó Jenő, aki nagy érdeklődéssel tekintette meg a környékbeli régi viseleteket. Mint mondta, az édesanyja Ebeden szintén viselte ezeket a ruhákat.

„Ők azok, akik őrzik a több mint száz éve meggyújtott lángot, hogy továbbadják generációknak, utódoknak, az unokáknak, fiataloknak. Köszönjük nekik. Mert a néphagyomány nemcsak egy adat kell legyen, de olyan életforma volt egykor nemzedékeken keresztül, mely megtartott bennünket, s volt miből merítenünk”

– hangzott el a megnyitó befejező részében.

Fotó: MsKS/VMK

A kiállítás kísérőprogramjában fellépett: a Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola népdalénekese, Molnár Hanna Izabella Kovács Laura zenei kíséretével, valamint az Ady Endre Alapiskola versmondója, Groman Laura.

Horváth Ágnes, a művelődési ház igazgatója mindenkinek megköszönte a mindennemű segítséget, mellyel hozzájárultak a kiállítás megvalósításához.

Elismerés illeti a művelődési ház vezetését is. Mint az igazgatónő elmondta, jövőre folytatják a megkezdett bemutatót.

A kiállítás április végéig tekinthető meg.

DE/Felvidék.ma