Komáromban nyílt meg pénteken a II. Slachta Margit-konferencia, amelyet a Magyar Szövetség Nőtagozata és az Eleven Nők Fóruma közösen szervezett meg. A kétnapos rendezvény célja, hogy Slachta Margit szellemi örökségéből kiindulva teret adjon a női közéleti szerepvállalásról, a szociális érzékenységről, a kisebbségi lét kihívásairól és a közösségi hálózatépítés fontosságáról szóló párbeszédnek.
A konferencián Bokor Réka köszöntötte a jelenlévőket. Mint elhangzott, a szervezők olyan programot állítottak össze, amelyben Slachta Margit öröksége nem pusztán történelmi hivatkozásként jelenik meg, hanem a mai közéleti és közösségszervező munka számára is gyakorlati iránytűként szolgál. A pénteki program fókuszában a karitatív és szociális munka, az egyszülős családok támogatása, valamint a nők közötti kapcsolati háló erősítése állt.
A megnyitón hangsúlyosan elhangzott: a konferencia egyik legfontosabb célja, hogy a különböző településekről, szervezetekből és közösségi területekről érkező nők megismerjék egymást. A szervezők szerint minden kisebb közösségben jelen vannak azok az erős, cselekvő nők, akikre hosszabb távon közösségi bázist lehet építeni. A találkozás ezért nemcsak szakmai, hanem közösségteremtő alkalom is.
Bokor Réka üdvözli a résztvevőket (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Gergely Papp Adrianna, a Magyar Szövetség Nőtagozatának elnöke köszöntőjében Slachta Margit példáját állította a résztvevők elé. Felidézte, hogy Slachta Margit nemcsak szerzetesnő volt, hanem politikus, közgazdász, szociális munkás és a magyar Országgyűlés első női képviselője is. Életútja azt üzeni, hogy a nőknek nem csupán elfogadniuk kell a számukra kijelölt kereteket, hanem képesnek kell lenniük azok tágítására is.
A Nőtagozat elnöke szerint Slachta Margit példája ma is aktuális, mert megmutatja: a közélet nem önmagában a hatalomról, hanem szolgálatról, felelősségről és a megszólalás bátorságáról szól. Különösen akkor van jelentősége a női hangnak, amikor társadalmi igazságtalanságokról, szociális kérdésekről vagy közösségi döntésekről van szó. Mint fogalmazott, egészséges társadalom nem képzelhető el a nők érdemi jelenléte nélkül a döntéshozatalban, a közösségek vezetésében és a közélet minden szintjén.
Gergely Papp Adrianna mondott köszöntőt (Szalai Erika/Felvidék.ma)
A megnyitón arra is rámutattak, hogy a női közéleti szerepvállalás ma sem magától értetődő. Sok nő tart a nyilvános szerepléstől, különösen a politikától, miközben éppen a női tapasztalat, a másfajta problémalátás és a békésebb, együttműködésre építő megközelítés hozhatna új minőséget a közbeszédbe. A cél nem az, hogy a női hang csupán kiegészítője legyen a közéletnek, hanem az, hogy alakító és iránymutató erőként jelenjen meg.
A köszöntőket követően Rigó Orsolya, az Eleven Nők Fórumának vezetője szólt a résztvevőkhöz, majd Rácz Cecília coach és tréner tartott workshopot Stratégiai kommunikáció és konfliktuskezelés női vezetőknek címmel. A műhelymunka azt a kérdést járta körül, hogyan lehet női vezetőként hatékonyan, önazonosan és eredményesen kommunikálni olyan helyzetekben is, amikor konfliktus, ellenállás vagy félreértés nehezíti a közösségi vagy szakmai munkát.
Rigó Orsolya az Eleven Nők képviseletében köszöntötte a konferencia résztvevőit (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Rövid kávészünet után kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott a program a karitatív és szociális munka kihívásairól. A beszélgetés résztvevői között volt Koncz Adriana, a Komáromi Városi Hivatal Szociális Főosztályának vezetője, Pilát Tünde, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központja rimaszombati karitászának vezetője, Bugár György, a Dunaszerdahelyi Karitász vezetője, valamint Vajkai Éva, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központja komáromi karitászának vezetője. A beszélgetést Bauer Ildikó, a Nőtagozat alelnöke, Nyitra megye képviselője moderálta.
A pénteki nap további részében Nagy Anna az egyszülős családok megsegítésével kapcsolatos jó gyakorlatokról és a hálózatépítés lehetőségeiről tart előadást. Az esti program vacsorával, kötetlen beszélgetéssel és kapcsolatépítéssel folytatódik, majd a résztvevők megtekintik a Hősnők című dramatizált dokumentumfilmet, amely Slachta Margit és Kéthly Anna életét mutatja be.
Rácz Cecília előadása lebilincselően érdekes volt, a közönség aktív részvételével (Szalai Erika/Felvidék.ma)
A konferencia szombaton kisebbségpolitikai és európai kitekintéssel folytatódik. Schubert Olívia, a FUEN, vagyis az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke Nők kisebbségben – Mit tehet a FUEN? címmel tart előadást, majd tapasztalatcserére kerül sor az európai kisebbségek helyzetéről. A beszélgetés résztvevői Schubert Olívia és dr. Gyeney Laura nemzetiségi ombudsmanhelyettes lesznek, a moderátor Gergely Papp Adrianna.
A program záró szakmai blokkja A lex Beneš Brüsszelben címet viseli. A témáról dr. Mészáros Anikó jogász, európai parlamenti képviselői tanácsadó tart előadást, amelyet ugyancsak Gergely Papp Adrianna moderál.
A II. Slachta Margit-konferencia így egyszerre kínál szakmai fórumot, közösségi találkozási pontot és értékalapú párbeszédet azoknak, akik szerint a női közéleti jelenlét, a szociális érzékenység és a kisebbségi közösségek érdekképviselete nem egymástól elkülönülő, hanem egymást erősítő feladatok.
Szalai Erika/Felvidék.ma
