Közösség, hit és teljesítmény – 20 éves a FEMIT

A FEMIT Polgári Társulás 2026. április 24-én jubileumi konferenciát szervezett Dunaszerdahelyen, az Üzleti és Tájékoztatási Központ konferenciatermében. A rendezvény nemcsak szakmai fórumként szolgált, hanem ünnepi alkalomként is, hiszen a szervezet fennállásának 20. évfordulóját is megünnepelték.

A Céljaink és lehetőségeink című rendezvény a családi szerepek, a teljesítmény és a közösségi felelősség kérdéseit állította középpontba, miközben visszatekintett az elmúlt két évtized értékteremtő munkájára is.

A pénteki nap valódi Kárpát-medencei találkozóvá vált, hiszen a térség különböző pontjairól érkeztek vendégek, akik közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állnak a FEMIT tevékenységével.

A rendezvény ismét rámutatott arra, hogy

a fiatalokat érintő társadalmi problémákra csak közös gondolkodással és összefogással adható érdemi válasz. A FEMIT megalakulása óta azon dolgozik, hogy értéket teremtsen, kapaszkodót nyújtson, és valódi segítséget adjon a fiataloknak, családoknak és mindazoknak, akiknek szükségük van rá.

A megnyitón elhangzott: a FEMIT olyan szervezetként működik immár két évtizede, amely nyitva áll minden felvidéki magyar fiatal előtt, származási, faji vagy vallási megkülönböztetés nélkül. Tevékenysége hiánypótló, és a közösség számára kézzelfogható értéket teremt – ezt a résztvevők nagy száma is visszaigazolta.

A konferenciát Dunaszerdahely polgármestere, JUDr. Hájos Zoltán nyitotta meg, aki beszédében szimbolikus párhuzamot vont a rendezvény és Szent György napja között.

Kiemelte, hogy Szent György a bátorság és a gonosz feletti győzelem jelképe, amely különös jelentőséget ad a közösségi és lelki kérdésekkel foglalkozó konferenciának.

A polgármester hangsúlyozta:

A civil szervezetek szerepe nélkülözhetetlen a közösségi életben, hiszen olyan területeken is aktívak, ahol az önkormányzat lehetőségei korlátozottak. Elismeréssel szólt a FEMIT munkájáról, kiemelve, hogy a szervezet képes volt két évtizeden keresztül folyamatosan reagálni a közösséget foglalkoztató kérdésekre, és releváns válaszokat keresni azokra.

Beszédében arra is rámutatott, hogy az elmúlt években jelentősen megváltozott a társadalmi környezet: míg korábban más jellegű problémák foglalkoztatták az embereket, ma a bizonytalanság, a globális válságok és a feszültségek új kihívásokat hoznak. Ebben a helyzetben különösen felértékelődik az olyan fórumok szerepe, mint ez a konferencia, ahol a résztvevők közösen gondolkodhatnak és válaszokat kereshetnek.

A megnyitó egyben irányt is adott a nap további részének: a programban szereplő előadások – a családi szerepektől kezdve a keresztyén szemléletű teljesítményértelmezésen át a pszichológiai megközelítésekig – mind azt a célt szolgálták, hogy segítsenek eligazodni a mai kor kihívásai között.

A tökéletes család illúziója és a valóság

Az első előadásban dr. Süll Tamás mentálhigiénés szakember a „Trónok arca” címmel a családi szerepekhez kapcsolódó elvárásokat vizsgálta – személyes, olykor humoros, mégis mélyen elgondolkodtató példákon keresztül.

Előadásának kiindulópontja egy hétköznapi, sokak számára ismerős helyzet volt: egy többgyermekes család vitája arról, ki hova üljön az autóban.

A történet rámutatott, hogy a látszólag apró konfliktusok mögött gyakran hatalmi, identitásbeli és érzelmi kérdések húzódnak meg. „Ez nem logisztikai, hanem hatalmi kérdés” – fogalmazott.

A szakember hangsúlyozta:

Dr. Süll Tamás rámutatott: a családi konfliktusok jelentős része nem a túl sok elvárásból fakad, hanem abból, hogy ezek rejtve maradnak. Az úgynevezett „implicit elvárások” – amelyeket nem fogalmazunk meg, mégis elvárjuk a másiktól – könnyen félreértésekhez és sérülésekhez vezetnek.

Ezzel szemben a másik véglet a túlzottan merev elvárásrendszer, amely autoriter működéshez vezethet. A kutatások szerint ez rövid távon engedelmességet hozhat, hosszú távon azonban szorongást és lázadást eredményez.

Az előadó szerint

a mai családok gyakran e két véglet között őrlődnek: a túlzott szigor és a határok nélküli elfogadás között. Ez a belső feszültség jelenik meg abban a kérdésben is: „ki ül a trónon?”, vagyis ki hozza meg a döntéseket, kinek az igénye érvényesül.

Az elvárások csak akkor lehetnek „reálisak”, ha figyelembe vesszük a másik ember adottságait, határait és személyiségét. Hangsúlyozta: a családtagok nem „eszközök”, hanem érző, történetekkel és örökséggel rendelkező személyek.

Az előadás tudományos alapokra is épített, külön kiemelve a kötődéselméletet. A kutatások szerint az ember alapvető szükséglete nem a tökéletesség elérése, hanem az érzelmi biztonság és a kapcsolódás megélése.

Az előadás végén visszatért a nyitótörténethez, amely szimbolikus üzenetté vált: a család nem verseny, hanem közösség. Nem az a lényeg, ki ül az „ablaknál”, hanem az, hogy mindenki megtapasztalja: helye van a „közös autóban”.

„Egy autóval jöttünk, egy autóval megyünk – egy csapat vagyunk” – hangzott el a zárógondolat, amely nemcsak a családokra, hanem a közösségekre is érvényes üzenetet hordozott.

Teljesítmény, haszon és belső szabadság

A konferencia második előadásában dr. Somogyi Alfréd református lelkipásztor a teljesítmény, az elvárások és a modern társadalom nyomásának kérdését vizsgálta keresztyén szemszögből.

Kiindulópontként egy klasszikus gondolatot idézett: az ember értéke abban mérhető, mennyiben szolgálja embertársait, közösségét és hazáját. Ezzel szembeállította a mai kor szemléletét, ahol a „haszon” fogalma sok esetben elszakadt a közösségi dimenziótól, és a profitközpontú gondolkodás vált meghatározóvá.

Az előadás egyik hangsúlyos része a fogyasztói társadalom kritikája volt. A korábbi hiánygazdasággal szemben ma szinte minden azonnal elérhető, ami alapvetően megváltoztatta az emberek viszonyát a javakhoz.

Ennek következményeként háttérbe szorult a hála érzése. Egyre inkább természetessé válik, hogy „ami van, az jár”, miközben eltűnik annak felismerése, hogy sok dolog nem saját érdemünk, hanem kívülről kapott ajándék.

Mi az, hogy „elég”? A társadalom nagy része folyamatos növekedésre rendezkedik be – akkor is, ha annak már nincs valódi szükségleti alapja.

Somogyi Alfréd hangsúlyozta: a modern ember életét körbevevő elvárások – családi, munkahelyi, társadalmi és politikai –  erős teljesítménykényszert eredményeznek.

Ezzel szemben a keresztyén szemlélet egy másfajta megközelítést kínál. A szeretet parancsolatát értelmezve rámutatott: nem két-, hanem háromirányú elvárásról van szó – Isten szeretetéről, a felebarát szeretetéről és az önmagunk iránti szeretetről. E három egyensúlya nélkül könnyen túlterheltté és kiégetté válik az ember.

Az előadó szerint a teljesítménykényszerre adott valódi válasz nem a még nagyobb erőfeszítés, hanem a szeretet helyreállítása az ember életében. Ha ez működik, csökken a belső nyomás; ha nem, akkor a mindennapok könnyen frusztrációvá válnak.

Az előadás végén egy erős képpel szemléltette a mai ember dilemmáját:

A hagyományos spirituális központok (templomok) és a modern fogyasztói terek (bevásárlóközpontok) közötti választást. Ez nem pusztán fizikai, hanem értékrendi kérdés is: miben keressük az élet értelmét és beteljesedését.

A gondolatmenet végső üzenete egyértelmű volt: a teljesítmény önmagában nem ad választ az ember legmélyebb szükségleteire. A valódi egyensúlyt a szeretet, a megelégedettség és a belső szabadság teremtheti meg.

A konferencia harmadik előadásaként a teljesítménypszichológiáról Kitanics Márk, az MCC kriminálpszichológusa beszélt.

Úgy látja, hogy a szorongás – különösen a teljesítményszorongás – átszövi az egész életünket, jelen van az iskolában, a munkahelyen, a sportban és a családi kapcsolatokban is. Szerinte mindannyian tapasztaljuk, hogy időnként a körülmények, a megfelelő időzítés vagy akár egy váratlan lehetőség döntő hatással lehet arra, hogy valaki sikeres lesz-e vagy sem.

A szorongást illetően rámutatott arra, hogy a gyakorlatban ez a különbség nem mindig ilyen egyértelmű, hiszen számos esetben mégis konkrét helyzetekhez vagy ingerekhez tudjuk kötni a szorongást.

Kiemelte azt is, hogy a szorongás nemcsak lelki, hanem testi szinten is megjelenik. Tapasztalata szerint gyakoriak az olyan tünetek, mint az állandó aggodalmaskodás, a nyugtalanság vagy a feszültség, de ugyanígy megjelenhetnek fizikai panaszok is, például a gyerekeknél a hasfájás.

Az előadás egyik fontos pontjaként hangsúlyozta, hogy a szorongásnak nemcsak negatív hatása van. Véleménye szerint létezik egy úgynevezett facilitáló szorongás, amely segíti a teljesítményt, mert egyfajta készenléti állapotba hozza a szervezetet.

Ugyanakkor beszélt a debilizáló szorongásról is, amely viszont blokkolja a működést, és akár azt is megakadályozza, hogy az ember azt a teljesítményt nyújtsa, amire egyébként képes lenne. Ezt klasszikus kísérlettel szemléltette, amelyben azt vizsgálták, hogyan változik a teljesítmény a stressz hatására.

Elmondása szerint egy bizonyos pontig a stressz növeli a teljesítményt, de egy határ után már rontja azt. Ebből arra következtet, hogy létezik egy optimális szint, amely segíti a működésünket, de ennek túllépése már káros.

A szorongás kialakulásával kapcsolatban hangsúlyozta a szocializáció szerepét. Véleménye szerint a legfontosabb közeg a család, amely egyszerre lehet védő és romboló hatású. Rámutatott arra, hogy már néhány mondat is komoly károkat okozhat, például amikor a szülő összehasonlítja a gyereket másokkal, vagy folyamatosan többet vár el tőle, mint amire képes.

Külön kitért az úgynevezett túlvédő szülői magatartásra, amely szerinte az egyik legproblémásabb jelenség. Példaként egy konkrét esetet hozott fel, ahol egy felnőtt ember életét teljes mértékben az édesanyja irányította. Ezzel azt kívánta szemléltetni, hogy az ilyen típusú nevelés hosszú távon súlyos szorongást és életvezetési problémákat eredményezhet.

Az előadó szerint a túlzott elvárások, a gyakori büntetések és a megszégyenítés mind hozzájárulnak a szorongás kialakulásához. Úgy látja, hogy ezek hatására a gyermekekben kialakulhat egy olyan állapot, amikor inkább már nem is próbálkoznak, mert előre számítanak a kudarcra.

Az előadás végén hangsúlyozta, hogy a szorongás különböző mélységeket érhet el. Enyhébb formában akár segíthet is, de súlyosabb esetben már patológiává válhat, amikor az egész életet áthatja, és jelentős szenvedést okoz.

Összegzésként azt a következtetést vonta le, hogy a szorongás az életünk természetes része, de nem mindegy, hogy milyen mértékben van jelen. Véleménye szerint a cél nem a teljes megszüntetése, hanem az, hogy olyan szinten tudjuk tartani, amely még segíti, és nem akadályozza a működésünket.

Győri Gita, a FEMIT elnöke visszaemlékezésében elmondta, hogy a szervezet létrejöttét az a felismerés indította el benne, hogy sok fiatal kallódik, és szükségük lenne iránymutatásra. Kezdetben egy társulással próbálták megszólítani őket, de hamar rájöttek, hogy az iskolákon keresztül tudnak hatékonyabban dolgozni, ezért 2006-tól prevenciós előadásokat kezdtek szervezni.

Az évek során a programok folyamatosan bővültek: a kábítószer-prevenció mellé bekerült az erőszak témája, majd további, a fiatalokat érintő problémák. Konferenciákat is indítottak pedagógusok számára, valamint jótékonysági gyűjtésekkel beteg gyermekeket segítettek.

Kiemelte:

A Kontraszt kiállítást, amely nagy hatású, multimédiás programként háromezer fiatalt ért el itt Dunaszerdahelyen. Emellett beszélt a szervezet saját központjának megszerzéséről és felújításáról, valamint a családi napokról és táborokról, amelyek egyre több résztvevőt vonzottak.

A konferencia zárásaként Kovács Koppány adott koncertet a vendégeknek.

Németh Tímea/Felvidék.ma