Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára a Vajdaság Ma portálnak nyilatkozott több olyan kérdésről, amely az egész külhoni magyarságot érinti, ezért részleteket közlünk az interjúból.
A nemzetpolitikai ügyekben illetékes államtitkár kétnapos egyik fontos feladata felmérni, miként alakul a szórványmagyarság helyzete:
– Az elmúlt évben megalakult a szórványtanács és letette a javaslatait arra nézve, hogy milyen projekteket kellene megvalósítani, milyen irányba kéne menni. Nem véletlen, és a programba így is kapcsolódtak be a települések, hogy azokat a fontos intézményeket, kollégiumokat és iskolákat elsősorban, amelyek szórványügyben fontosak, meglátogassuk, megnézzük, és vázoljuk: mit lehet tenni a továbbiakban. Mit lehet tenni különböző támogatási kérdésekben, hogyan lehet majd ezeket az intézményeket nemcsak szinten tartani, hanem a szórvány szempontjából meghatározó központtá is tenni.
– A gazdasági és pénzügyi világválság közepette, amely Magyarországot is súlyosan érinti, lesz-e változás a határon túli magyarok támogatását illetően?
– Nem cél az, hogy a külhoni magyarok úgy, vagy jobban szenvedjék meg a válságot, mint a magyarországiak. Nincs olyan cél, amely úgy érintené a támogatásokat, amelyekben politikailag megállapodtunk, hogy az kezelhetetlen, vagy hátrányos legyen a külhoni magyar közösségre nézve. Amiben politikai megállapodást kötöttünk az elmúlt években, azt mindenképpen tartjuk: Szülőföld Alap, oktatási-nevelési támogatás, nemzeti intézmények pénzelése, ez mindenképpen megmarad. Azok a fontos ügyek, amelyekben megállapodtunk, és azt mondtuk, hogy ezek az alapjait képezik a támogatáspolitikának, ezek változatlanok maradnak. Nyilván, a körülményektől sok minden függhet, de ebben meg nem kellene előre szaladni. Azt szeretnénk, mindenképpen arra törekszünk, hogy azokat a területeket, amelyek meghatározóak a magyar közösségek szempontjából, ne érintsék a szükségszerű és kényszerű változások, amelyek a költségvetés egészét érintik.
– Várható-e változás a kormány nemzetpolitikájában, tekintettel a küszöbön álló EP választásokra?
– Én azt gondolom, hogy az EP választási kampánynak nem kell érintenie ezt a területet. Sőt, én azt gondolom inkább, hogy bizonyos kérdések és témák, amelyek lehet, hogy 2006 nyarán, vagy 2007 telén még nem voltak annyira világosak és egyértelműek, azok most sajnos a gazdasági válság kapcsán nagyon is világossá váltak. Egyértelművé vált, hogy fontos volt ezeket meglépni. Az egyik ilyen dolog, a nemzeti intézmények köre, hogy nem kell alkudozni fontos intézmények költségvetési támogatásakor. Most látszik meg igazán, hogy mennyire fontos volt ezt meglépni. Az is fontos volt, hogy a magyar-magyar együttműködést és a magyar-magyar szolidaritást kulcskérdéssé tettük. Nem az a lényeg, hogy összejöjjenek a magyar vezetők, és látványos rendezvényeket tartsanak, hogy ott sok mindent mondjanak a világ dolgáról, hanem nagyon is konkrétan és világosan kell együttműködni fontos kérdésekben. Számtalan találkozó volt a formális és nyilvános találkozókon túlmenően az elmúlt időszakban, ami éppen a magyar közösségek szempontjából volt érdekes és fontos. Nem gondolom, hogy változtatni kellene ezen a történeten. Sőt, én nagyon sok ügyben otthon azt látom, hogy a politikai nézetkülönbségek ellenére bizonyos kérdésekben egyetértés van a nemzeti intézményekben. Ez van abban, hogy a fejlesztéspolitikai témával foglalkozni kell, és be kell tenni a nemzetpolitika eszközrendszere közé. Ebben egyetértés van. Nyilván sok kérdésben nincsen, de ezek olyan ügyek, amelyek mindenképpen megalapozzák azt, hogy milyen lesz a nemzetpolitika az elkövetkezőkben.
– Milyen jövőt szánnak a KMKF-nek, amely körül az elmúlt hetekben komoly vita alakult ki?
– A KMKF kapcsán a kormányzati álláspont nagyon világos évek óta. Mi azt mondtuk 2006 nyarán, hogy legyen egy sokelemű, sokszereplőjű magyar-magyar kapcsolattartás. Van a köztársasági elnök úrnak egy fórumrendszere, ahova ő hív be szereplőket. Nem pártpolitikusokat, hanem szakmai szereplőket. Van a parlamentnek is, ahová parlamenti képviselőket hívnak be. Van a kormánynak, ahová szervezetek, pártok elnökeit hívják be, és ott a kormánnyal tárgyalják meg azokat az ügyeket, amelyekről szó van, és van a negyedik, lokális dimenziója is ennek, hiszen nagyon sok magyarországi városnak, megyének van itteni szereplőkkel kapcsolata. Mi a kormányzati ciklus legelején is azt mondtuk, hogy sokkal jobb, ha sokszereplős ez a játék. Az, hogy e körül milyen vita bontakozott ki magyar-szlovák viszonylatban, ez önmagában az alapelvet nem érinti, hogy egy sokszereplős játék legyen. Azt hiszem, hogy ezt majd éppen a magyar-szlovák viszonylatban kell majd megoldani. De én nem látom annak okát, hogy azon az alapálláson, amit 2006 nyarán elmondtunk, hogy ez egy igen is sokszereplős játék, amelyben mindenkinek meg kell találnia azt, hogy milyen eszközei vannak. Nyilván a parlament nem fog kormányozni, a kormány nem fog törvényeket hozni, a köztársasági elnök pedig nem fog a kettő helyett lépni. Tehát mindenkinek megvan a maga sajátos funkciója ebben a magyar-magyar együttműködésben, és ha ez összeáll, akkor van meg az együttműködés szövete, amit nem kell, és nem is lehet felbontani.
Vajdaság Ma
