A magyar őstörténet kérdéseivel, a honfoglalás kori régészeti hagyaték keleti kapcsolatrendszerével, a Kárpát-medence birtokba vételével foglalkozik a Rubicon történelmi magazin júliusi bővített lapszáma.
A témában jártas szakemberek a legújabb kutatási eredményekből dolgoztak. A száz oldalas magazin roppant gazdag képanyaga között megtalálhatóak a nyíregyházi Jósa András Múzeum gyűjteményéből származó hajfonatkorongok, tarsolylemezek, szügyelőveretek, övcsatok fotói éppúgy, mint Munkácsy Mihály Honfoglalás című festménye, képek a Képes krónikából, a Feszty-körkép részletei, László Gyula rekonstrukciós rajzai, vagy éppen Li-can Hua kínai festő Sztyeppei lovasok című képe a 10. századból. A szerkesztők a rájuk jellemző alapossággal válogattak ismét szöveget és illusztrációt egyaránt.
Négyesi Lajos ír a 907-es pozsonyi csatáról. Kiderül, az Egyesült Államok West Point Katonai Akadémiáján szerepel a pozsonyi csata, mint hadtörténelmi példa, ami önmagában is büszkeségre adhat okot. „Azonban azt is látnunk kell” – jegyzi meg a szerző – „hogy csak egy a több száz csata közül, amely az előadásokon vagy a szemináriumokon említésre kerül”.
A sztyeppei hadviselés titkaiba is bepillantást enged a magazin, olvashatunk a magyarok harcmodoráról, a harctéri taktikákról, a honfoglaló magyarság fegyverzetéről, szablyákról és kardokról, fokosokról, bárdokról, baltákról.
Igaz Levente tanulmánya a régi magyar íjászatot veszi górcső alá. Gazdagon illusztrált írásában felsorolja a legújabb kutatási eredményeket, egyebek mellett azt is, hogy „megvalósult a természetes anyagokból rekonstruált 10. századi magyar íj ismérveinek lehetséges és ésszerű határok közötti „szabványosítása”. Emellett létrejött egy eddig hiányzó, illetve nem egységes magyar szókészlet-ajánlás az íj részeinek megnevezésére, amellyel a hagyományos íjak készítői és használói a továbbiakban jobb eséllyel cserélhetik ki tapasztalataikat”.
Flesch Márton a 10. századi magyarok lovairól és lószerszámairól, Révész László a honfoglalás és államalapítás kori temetők tanulságairól ír, Füredi Ágnes a tarsolyokat hozza közelebb az olvasóhoz, Boldog Zoltán pedig őseink viseletét elemzi.
A magazinban a keleten maradt magyarokról is olvashatunk Vásáry István tollából. A történeti források szerint a magyarság vándorlásai során több részre szakadt, és csak egyik – most úgy gondoljuk, hogy a legnagyobb – rész talált új hazát magának a Kárpát-medencében. De vajon mi lett a többiek sorsa? Annyi bizonyos, hogy mára elveszítették a nyelvüket, önálló népként már nem léteznek. Nyomaikat azonban megtaláljuk a történeti forrásokban, és a helynevek is őrzik emléküket. Erről szól az írás, melyhez térképet is közöl a lap, Julianus útjáról a keleti magyarokhoz.
Akinek pedig túl „nehéz” A populáció- és filogenetikai adatok őstörténeti értelmezésének lehetőségei és korlátai című, diagramokkal is alátámasztott hosszú tanulmány, „felüdülhet” az Őstörténeti kacsák című összeállításban.
„Bizonytalanságokra építünk bizonytalanságokat. Kicsit pozitívabban fogalmazva: valószínűségeket hasonlítunk össze valószínűségekkel. Felemelő érzés, ha efféle ingoványos talajon járva újabb szilárd pontot talál a kutató. Legalább egy kicsit. Most – a régészet jóvoltából – az őstörténet kutatásában éppen ez a helyzet” – írja a lap elején Sudár Balázs. Ezért nem mindennapi olvasmány és hasznos nyári szellemi csemege a Rubicon történelmi magazin júliusi száma.
