Az európai rakétavédelem megteremtésének fontosságát kiemelő politikai nyilatkozat elfogadásával zárult szombaton a NATO kétnapos lisszaboni csúcstalálkozójának az a szakasza, amelyet a 28 tagország állam-, illetve kormányfője saját körben bonyolított le.
A politikai nyilatkozat szól a stratégiai koncepció elfogadásáról, és megállapítja: annak célja az volt, hogy az észak-atlanti szervezet képes legyen védekezni többféle újszerű fenyegetés ellen, tudjon kezelni nagy kihívást jelentő válságokat, valamint jobban tudjon együttműködni más szervezetekkel és országokkal a nemzetközi stabilitás érdekében. Ezután Dmitrij Medvegyev orosz elnök elfogadta a NATO rakétavédelmi együttműködési ajánlatát. Ez volt az első találkozó az orosz államfővel ilyen keretek közt azóta, hogy a 2008 augusztusi orosz-grúz háború lehűtötte a kapcsolatokat. A NATO azt javasolta, hogy vizsgálják meg az együttműködés lehetőségét és indokoltságát a NATO által megteremtendő európai rakétavédelmi rendszer és az orosz rakétavédelem között. Az ajánlat tehát arra irányult, hogy első lépcsőben üljenek le a szakértők, és tekintsék át, mit lehet és érdemes kivitelezni a rakétavédelmi együttműködésben. Ezt Medvegyev elfogadta, ám több médiakommentátor azt emelte ki lisszaboni beszámolójában: az orosz elnök nem mondta ki azt, hogy az orosz rakétavédelem ténylegesen hozzákapcsolódik majd a NATO ma még csak megteremtendő rendszeréhez.
Közép-Európa szempontjait is figyelembe kell venni abban a nagy folyamatban, amelyet a Nyugat és Oroszország kapcsolatainak erősödése jellemez – mondta Orbán Viktor magyar újságíróknak Lisszabonban. „A nyugati világ és Oroszország között egy nagy történelmi szövetség kialakulásának a napjait éljük” – fogalmazott a magyar miniszterelnök a NATO-csúcsértekezlet alatt, a NATO-Oroszország Tanács ülése előtt adott nyilatkozatában. Szerinte ez a folyamat azért is nagyon fontos Közép-Európa számára, mert voltak már olyan kiegyezések a történelemben, amelyeknek ez a térség „nem haszonélvezője, hanem szenvedő alanya” volt. A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy az EU mind több tagállama alakít ki egyre komolyabb gazdasági, beruházási együttműködést Oroszországgal. A NATO már nem ellenfélnek, hanem partnernek tekinti Moszkvát, az oroszok pedig tagságra törekednek a Kereskedelmi Világszervezetben – mondta Orbán, és úgy vélekedett, hogy „ezek a mozdulatok előbb-utóbb találkozni fognak”, a nyugati világ és Oroszország között történelmi szövetség alakul ki. Közép-Európának a szempontját azonban – tette hozzá – fel kell vetni, hiszen a térség függetlenségéről, gazdasági mozgásteréről, autonómiájáról, szuverenitásáról van szó. Közép-Európának is meg kell kapnia a megfelelő figyelmet ebben a globális jelentőségű kiegyezésben – szögezte le. Mint mondta, több témában – a katonaitól a kereskedelempolitikai vonatkozásokig – Közép-Európa számára nyújtandó garanciákra gondol. „Egyelőre szerényen, halkan, egyedül vetjük fel ezt a dolgot” – mondta Orbán Viktor, de hozzátette, hogy szerinte az elkövetkező két-három évben ezek a hangok fel fognak erősödni, és ezek a kérdések a tárgyalóasztalra fognak kerülni.
A politikai nyilatkozat másik hangsúlyos eleme, hogy beszámol arról: a NATO felhívta Oroszországot arra, hogy mélyítse el együttműködését az atlanti szervezettel azokon a területeken, ahol közös érdekeket lehet azonosítani. Az atlanti szervezet úgy döntött, hogy felülvizsgálja saját védelmi és elrettentő képességeit, miközben tovább támogatja a fegyverzetellenőrzési, leszerelési, illetve az atomfegyverek terjedését akadályozó erőfeszítéseket – olvasható a politikai nyilatkozatban. A dokumentum megerősíti, hogy a NATO által az európai „lakosság, terület és erők” megoltalmazása érdekében kifejlesztendő rakétavédelemben számít az Oroszországgal való együttműködésre. Emellett a számítógépes rendszerek elleni támadások kivédésének fontosságát is részletesen taglalja a politikai nyilatkozat. A NATO-csúcson mindeközben ünnepélyesen felszólította hat európai ország külügyminisztere – köztük a magyar diplomácia irányítója – az amerikai republikánus párti szenátorokat szombaton arra, hogy ratifikálják az Egyesült Államok és Oroszország által aláírt START nukleáris leszerelési megállapodást.
A NATO-országok vezetői elfogadták azt a stratégiai koncepciót is, amelyhez a következő tíz évben igazodik a szervezet tevékenysége. Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szervezet főtitkára történelmi jelentőségűnek nevezte a pillanatot, és felhívta a figyelmet arra, hogy az új stratégiai dokumentum – „küldetésnyilatkozat” – azt jelöli ki, miként gondoskodhat a szövetség a biztonságról a világ megváltozott körülményei között, hogyan lehet korszerűsíteni a védelmi tevékenységet a XXI. században. „Ez nem csupán elvek és célok gyűjteménye, hanem cselekvési terv” – hangsúlyozta a főtitkár. Elmondta: a dokumentumban kiemelt helyen szerepel az a célkitűzés, hogy teremtsék meg az európai NATO-országok területének és lakosságának védelmi rendszerét ballisztikus rakéták esetleges támadása ellen. A NATO – hívta fel a figyelmet a főtitkár – stratégiai célként fogalmazza meg az atomfegyverektől mentes világ megteremtését. Leszögezi azonban azt is, hogy amíg vannak atomfegyverek a világban, addig a NATO-nak is „nukleáris szövetségnek” kell maradnia – tette hozzá. Korábbi közlések szerint a NATO-országoknak tíz évre elosztva mindössze mintegy 200 millió euróba kerül majd a már korábban tervbe vett, illetve részben meg is teremtett rakétavédelmi kapacitásoknak némi kibővítése, valamint egységes információs és irányítási rendszerbe szervezése – aminek révén az eddig csak a csapatoknak nyújtott rakétavédelem helyett ernyőt tarthatnak majd lényegében az egész európai lakosság feje fölé. Az új NATO-stratégia az újszerű biztonsági kihívások közt kiemelt súllyal kezeli a számítógépes rendszerek elleni támadások veszélyét. A NATO alapfunkciójaként megőrzi a kollektív védelem elvét, és fenntartja a NATO további bővítési lehetőségét – a „nyitott ajtók politikáját” – is. Az eddiginél több párbeszédet irányoz elő a NATO által potenciális partnernek tekintett országokkal, valamint megfogalmazza, hogy Oroszországgal erősíteni kell az együttműködést.
MTI,TASR, Felvidék Ma
