„A Hungarikum falu idei tematikája a szüret, erre fűztük fel a program-összeállítást, amelynek az a lényege, hogy minden nap egy másik borvidéket mutatunk be: a szekszárdit, az etyekit, a sopronit, a balatonit, majd a villányit” – mondta a Sziget programigazgatója.
Szép Fruzsina hozzátette: a naponta déltől hajnali háromig nyitva tartó Hungarikum falu programjai körüljárják az öt borvidék hagyományait, borait és jellemző népszokásait. Minden nap az adott borvidékre jellemző szüreti táncokat, dalokat lehet tanulni, délutánonként szüreti felvonulások indulnak 100-120 népviseletbe öltözött táncossal, zenésszel, éjszakánként pedig táncház idézi meg a nap borvidékének táncos hagyományait.
„Aki nem tud táncolni, az is nyugodtan jöhet, mert mindig nagyon jó a hangulat, és nagy mulatság van” – ajánlotta a helyszínt Szép Fruzsina.
A borokhoz hozzá lehet jutni a Hungarikum faluban, de ha valaki már kitáncolta magát, átsétálhat a szomszédban lévő, árnyékos Bor- és Fröccskertbe is, ahol idén elsősorban a szekszárdi, a mátrai és a tokaji borokból erős a kínálat.
Mint Kovács András, a Szent Gál pincészet egyik tulajdonosa elmondta, standjuknál a 2010-es Szigethez képest nagyobb a kereslet annak ellenére, hogy most minimálárat állapítottak meg a borra, amelynek decijét nem szabad 250 forintnál olcsóbban adni. Magyarok, külföldiek vegyesen jönnek, Kovács András becslése szerint a hazai vendégek aránya mintegy 40 százalékos.
„Nagyon népszerű a literes bulipalack, ebben szinte kizárólag fröccsöt visznek, a legmenőbb idén a rozéfröccs. Érdekes módon a drágább prémiumborokra is van kereslet, noha azokat is csak műanyag pohárban szabad adni” – árulta el.
A Dropwine Kft. először állított standot a fesztivál Bor- és Fröccsudvarában. Mint arról Kubista Márton, a cég marketingmenedzsere beszámolt, idén a Balaton Soundon már jelen voltak, a Szigeten azonban sokkal jobb a forgalom; a gyengébb hétfő és kedd után szerdától elkezdtek jönni a vásárlók.
„Érdekes, hogy a Balaton Soundon inkább magyarok kerestek fel minket, itt 70 százalékban külföldiek a vásárlók” – jegyezte meg.
Noha az üvegből kimért bor népszerűbb, sokan választják a cég új termékét, a 2,5 decis fémdobozban árusított, széndioxiddal dúsított, minőségi mátrai kékfrankos rozét. „Kísérleteztünk fröccsel is, de az nem eltartható, mert egy idő után szétesik a bor és a víz. A rozét azért választottuk, mert ez a legdivatosabb bor mostanság és dobozban még a színe is sokkal szebb, mert nem éri fény” – szólt a Magyarországon egyelőre formabontó termékről Kovács András.
Arról, hogy a külföldiek is biztosan a kívánt italhoz jussanak, a Balassi Intézet Hungarikum faluban felállított sátra gondoskodik. Az ingyenes instant magyar órák mellett az érdeklődők egy Survival hungarian című füzetből – az udvariassági formulák vagy az ismerkedéshez szükséges kifejezések mellett – azt is megtudhatják, hogyan lehet magyarul rendelni vagy meghívni valakit.
{iarelatednews articleid=”31256,34850,34859,34860,34861,34862,34863,34864,34865,34866,34867″}