Tegnap már döntött Plisszentkereszt önkormányzatának képviselő-testülete, és ahogyan eltervezték, elköltöztetik a Szlovák Házat egy felújított épületbe. Lendvai József Pilisszentkereszt polgármesterével a Kossuht Rádió készített beszélgetést, ez olvasható az alábbiakban.
– Gondolta volna, hogy Szlovákiában ilyen visszhangot vált ki ez a döntés?
Egyáltalán nem gondoltam volna, de azért helyesbítenék, illetve helyreigazítanék: nem a Szlovák Házat költöztetjük el, hanem egyetlen irodájának a működését változtatjuk meg oly módon, hogy a szlovák önkormányzat kap egy külön irodahelyiséget bizonyos funkciójának az ellátására, de a többi marad a Szlovák Házban.
– Ott van a Szlovák Pávakör is. Az is marad?
– Természetesen. Az előterjesztésben is szerepel, hogy bizonyos szervezetek működése ott marad, mert működésük olyan, amely továbbra is zavartalanul megtörténhet. Az átszervezés is azért történt, hogy konfortosabb körülmények között végezhesse a szlovák önkormányzat az önkormányzati munkáját.
– A Szlovák Ház egy nagyon jó állapotban lévő emeletes nagy épület, abban az utcában, ahol a polgármesteri hivatal is van. Miért kellett ezt átköltöztni? Nem fértek el itt?
– Másról van szó. Még egyszer mondom: egyetlen irodájának a használatát változtattuk meg, amely kizárólagos használatban volt az eddigi tervezetnél. Ezt az irodát nyitottuk meg és lehetővé tettük ezáltal azt, hogy az önkormányzat is bizonyos feladatainak ellátására igénybe vegye. A ház egyébként igencsak rossz állapotban van. A tanácstermét tavaly valamennyire azért felújítottuk. Az iroda viszont konfort nélküli. Míg az alig 250 méterre lévő általános iskola melletti újonnan felújított szolgálati lakásban rendeznénk be a nemzetiségi önkormányzatok irodáit.
– Tehát, ez azért nincs olyan messze az előző helytől?
– Sőt, annak a feladatellátásnak az érdekében tettük meg ezt a változtatást, hogy bizonyos feladatait konfortosabb körülmények között nyugodtabban végezhessék az önkormányzatok.
– Akkor miért ez a nagy felháborodás? Helyben nem volt jele, hogy az ott élő szlovákokat ez ennyire sérti?
– Itt egy-két ember egyéni érdekeit és hatalmi törekvéseit sérti ez…
– Milyen hatalmi törekvések?
– Ezidáig hatalmi pozíciókat foglaltak el …
– Kik?
– A volt polgármester, aki az alelnöke a jelenlegi PSZ-nek, illetve az elnöke annak a civil szervezetnek, amely a PSZ mellett kap elhelyezést ebben az új irodában. Ezek az egyéni érdekek lettek közösségi érdekké feltüntetve és így kerültek országos, illetve nemzetközi szintre.
– Ön anyai ágon szlovák nemzetiségűnek vallja magát.
– Igen, édesanyám helyi szlovák. Az első beköltök között volt a családom az 1700-as évek közepén.
– Mit szól ahhoz, amit Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt vezetője mond, hogy ez a döntés ellenkezik a két ország alapszerződésében rögzítettekkel?
– Nem ismerem az alapszerződést, de nem hiszem, hogy szerepelne benne olyan pont, amely szabályozná azt, hogy egy irodát hol helyezzünk el: száz méterre errébb vagy arrébb. S nem hiszem, hogy ez sértené bármilyen nemzetiségnek is a jogait.
– Tehát, nem sérülnek a jogok, a kultúrájukat ugyanúgy ápolhatják mint eddig.
– Ez csak rajtuk múlik, hogy miképpen ápolják a kultúrájukat. Az, hogy ebben a házban a jövőben a közösségi célok használatának mennyire lesz szlovák jellege és mennyire fedi majd a ház elnevezését a ház arculata, az csakis ezeken a szlovák szervezeteken múlik.
– Pilisszentkereszt az egyetlen olyan magyarországi település, ahol a szlovákok többségben vannak?
– A legutóbbi népszámlálás alapján igen.
– Milyen a kapcsolata a szlovákok és a nem szlovákok között?
– Nincs ilyen, hogy szlovákok és nem szlovákok, pilisszentkeresztiek vannak. Soha nem is volt nemzetiségi ellentét, néhány ember élezi ki ezt a helyzetet: az új önkormányzat részéről nemzetiségi szintre visznek bármilyen kérdést és ez nagyon káros. Pilisszentkeresztnek és a nemzetiségieknek is.
– Hogyan alkult a történelem folyamán, hogy többségben vannak a szlovákok?
– Az 1700-as évek közepén az akkori településre szlovákokat és német családokat telepítettek, de az 1900-as évekre teljesen elszlovákosodott a falu és a 60-as évek nyitása idején a betelepülések és beházasodások révén kezdett el csökkeni a szlovák lakosság száma. Gyakorlatilag ez az asszimiláció folyik a múlt század 50-60-as éveitől. De soha nem volt semmilyen probléma. Még a II. világháború előtt is a gyerekek magyarul tanultak, mert magyar iskola volt. Ellenben most szlovák nemzetiségű általános iskolát tart fenn az önkormányzat.
MR1, Felvidék Ma, sk
