A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora március első hetében a nagyböjti hagyományokkal foglalkozik. A zenei válogatásban az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételei szólnak.
A Kossuth Rádió „Hajnali” – Népzenei összeállítás korán kelőknek első márciusi műsorsorozatának középpontjában a nagyböjti időszakhoz kapcsolódó szokások állnak.
A hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó negyvennapos nagyböjt a hagyományos paraszti kultúrában az általános elcsendesülés időszakának számított. Tilos volt lakodalmat tartani, mulatságot rendezni, egyes családokban pedig még a füttyszót és a hangos beszédet is kerülték. Sok paraszti közösségben, a halat nem számítva, csak növényi eredetű táplálékot fogyasztottak, még tejneművel sem éltek.
Gyakoriak voltak a nagyböjtben tartott egyházi missziók, amelyeken kiküldött papok celebráltak. Ilyenkor a híveknek illendő volt gyónni és áldozni, az egyházi szentségek felvétele előtt pedig a haragosoknak ki kellett békülniük, és egymástól bocsánatot kellett kérniük.
Egykor az egész Kárpát-medencében elterjedt volt a negyvenölés szokása. Aki betartotta előírásait, az negyven napon át csak napjával egyszer étkezett, emellett a böjti péntekeket veszteglésben, azaz hallgatásban töltötte.
Nagyböjtben a szórakozási tilalmak mellett is kialakultak hagyományos játékok, elsősorban az ifjúság körében.
Ipolyságon a mancsozás volt a lányok és legények csoportos böjti szórakozása. A cifrán díszített mancsozóbotot– amellyel a játék során egy magasba dobott golyót kellett eltalálni – a legények faragták szívük választottjának.
Galga mentén ez idő tájt készítették fiatal fiúk a T alakban összerótt gerendákból álló kutyasutut. A forgó alkalmatosságot két legény addig pörgette, amíg a rajta ülők el nem szédültek.
A leányok legismertebb böjti játéka a körben járt tánc, a karikázás volt, amelyre a tánctilalom nem vonatkozott. A néprajzkutatás szerint ez a szokás a fiatal lányok felnőtté avatásának archaikus rítusát hordozza magában. Általánosan elterjedt volt a Kárpát-medencében, hogy böjti vasárnapokon az ifjú leányok és legények közös énekléssel, egymás kezét fogva vonultak végig a falu utcáin. Ha az időjárás megengedte, több megállót is tartottak, és ügyességi vagy párválasztó játékokkal szórakoztatták magukat. Ilyen volt például a sajbózás is, melynek során a legények karikát tüzesítettek, azt botjukra tűzték, majd egy suhintással elhajították, miközben kimondták jövendőbeli párjuk nevét.
A műsorban az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételei, falusi vonósbandák muzsikája szól.
Szerkesztő: Éri Márton és Maruzsenszki Andor
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor ITT érhető el az interneten.
(Csermák Zoltán/Felvidék.ma)
