Skuteczky Döme, a besztercebányai életképek kiváló festőművésze

Besztercebánya történelmi központjától alig pár száz méterre, egy csendes utcában áll egy neoreneszánsz villa, melyet egykori lakójáról Skuteczky-villának neveznek. Skuteczky Döme (Dominik Skutezky), a századfordulón élő és alkotó festőművész meghatározó alakja volt kora felső-magyarországi képzőművészeti életének, zsánerképek és portrék nagy mestere. Képein Besztercebánya épületei, a bányászat mozzanatai is megjelennek.

Skuteczky Döme 1850. február 9-én született Kisgajáron. A zsidó származású magyar festő Bécsben kezdte el művészeti tanulmányait. 1867-ben olaszországi ösztöndíjat nyert, Velencében folytatta tanulmányait. Itt Pompeo Marino Molmenti volt két éven keresztül a mestere.

Polgári szalon a galéria egyik termében (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Rövid firenzei és müncheni kitérők után Bécsbe költözik, ahol portréfestészetből él. Majd újra Velencében telepedik le. 1889-ben kerül felesége Skuteczky szül. Löwy Cecília szülővárosába, Besztercebányára, ahol 1921-ben bekövetkezett haláláig él.

Meghatározó szerepe volt a felső-magyarországi képzőművészeti életben. Képeinek fő témáját kezdetben a velencei életből, később a besztercebányai bányászéletből merítette.

Ma is értékesek az ipari üzemek, a hámorok munkáját ábrázoló naturalista felfogású festményei.

Ugyanakkor szívesen ábrázolta a katonatiszti és kisvárosi szalonok életét is.

Olasz zsánerképek (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az első kiállítására 1875-ben került sor Bécsben. 1877-től állított ki rendszeresen a budapesti Műcsarnokban. 1885-ben bronzérmet nyert, 1896-ban aranyéremmel jutalmazták, 1905-ben pedig a Képzőművészeti Társulat nemzetközi kiállításán megkapta a kis állami aranyérmet. 1923-ban a Műcsarnok emlékkiállítást rendezett a képeiből.

Néhány műve megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában, valamint szlovákiai magán- és állami gyűjtemények is őrzik egy-egy alkotását.

Polgári életképek (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A már említett villát 1896-ban építette Holesch Adolf építésszel neoreneszánsz stílusban. Az épületben lakott és az emeleten volt a műterme. A bejárát feletti, nagy ablakokkal ellátott teremben alkotott.

A II. világháborúban ideiglenesen a Gestapo vette birtokba. Jelenleg Skuteczky művészetét felölelő galéria működik a falai között.

A császár és a császárné (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az egyik terem az olaszországi éveknek állít emléket, számos zsánerkép és portré látható a falakon.

Ugyancsak ebben a teremben kapott helyet az egyik legjelentősebb műalkotása, melynek címe A besztercebányai vásár.

A fotórealisztikus 1889-es datálású festmény központi alakja egy élénk narancssárga esernyőt a feje fölé tartó fiatal hölgy. A főalak kilétéről számos művészettörténész értekezett, köztük Kubička Kucsera Klára is. Több tanulmány készült a műről, az elemzések szerint mindegyiken más hölgy arcképe látható.

A besztercebányai vásár, a legismertebb alkotása (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Skuteczky Döme három évvel később,1892-ben A besztercebányai vásár mintájára festette meg a budapesti Fővámtéri piac című festményét. Az olajfestmény jelenleg a Kiscelli Múzeumban látható.

A galéria második terme a polgári szalonok hangulatát idézi. Itt főleg portrék láthatóak, köztük Ferenc József császár és Erzsébet császárné egész alakos képmásai.

Megjelenik a bányászvilág is (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az emeleten található egykori műteremben már megjelennek a bányászatot megörökítő festmények is. Az egyik falon a festőművész műtermében készült fotográfia felnagyított változata látható, előtte festőállványon az önarcképét helyezték el.

Négy gyermeke született. Neumann Zerline Fanni (1881) operaénekes, Skuteczky Sándor (1883) építészmérnök, Skuteczky Ferdinánd (1885) jogász, Skuteczky-Karvaš Karola festőművész).

Ipari munkások (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Tevékenységét és munkásságát a magyar és a szlovák képzőművészeti élet egyaránt elismeri és magáénak vallja. Skuteczky Döme 1921. március 14-én hunyt el Besztercebányán.