Bár az óriásplakátok már jó pár hete kikerültek az utak szélére, és a lakossági fórumok is megszaporodtak az utóbbi hetekben, ami egyértelműen a választási kampány beindulását jelentette, a megyei választási kampány hivatalosan csak mától vette kezdetét. Azaz a megyei választások önkormányzati elnökjelöltjei és képviselőjelöltjei számára elkezdődött a hivatalos 15 napig tartó megyei választási kampány, amely november 7-éig tart, amikor is érvénybe lép a választások előtti 48 órás kampánycsend és a tájékoztatási moratórium, amely alatt a törvény értelmében tilos mindennemű választási kampány.
A november 9-ei megyei választások során döntik el a választópolgárok, kik fogják az elkövetkező négy évben Szlovákia nyolc megyéjében az érdekeiket képviselni.
A megyei választások költségvetése törvényileg nem limitált, azaz mindenki annyi pénzt költ a kampányára, amennyit akar. Amennyiben a parlament jövő januári hatállyal elfogadná a belügyminisztérium által előkészített választási törvények módosító javaslatait, még az is lehetséges, hogy ez az utolsó választási kampány, amely korlátlan választási költségvetéssel kampányolhat. A szóban forgó módosító javaslatok ugyanis a jövőben minden választás költségvetését korlátoznák.
A választási helyiségeket november 9-én 07.00 órakor nyitják meg. Amennyiben második körre is sor kerül, az november 23-án, szombaton valósul meg, de csak azokban a megyékben, amelyekben egyetlen megyeelnök-jelölt sem szerzi meg az érvényes szavazatok több mint felét. A második körben az első kör két legtöbb szavazatot szerzett megyeelnök-jelöltje mérkőzik meg egymással, ekkor már egyszerű többséggel megyeelnökké válhat a győztes. A képviselőjelöltek közül az szerez megbízatást, aki az illetékes választókörzetben a legtöbb érvényes szavazatot kapja a választópolgároktól.
Az idei megyei választások során 66 jelölt indul a megyeelnöki tisztség megszerzéséért. A 2013-as választás az önálló Szlovákia történetében a negyedik megyei választás, az elsőt 2001-ben tartották. Az előrejelzések szerint az idei megyei választások költségei összesen mintegy 10 millió euróra rúgnak.
Bár a megyék hatásköre nem elhanyagolható, hiszen az érvényes közigazgatási rendszer értelmében megyei szinten dől el az oktatási intézmények és a kórházak nagy részének is a finanszírozása, továbbá a közúthálózat nagy részének fejlesztése is, a megyei választások iránt elég gyér az érdeklődés. Az elemzők szerint ez leginkább azzal magyarázható, hogy a megyei politizálás történései és eredményei a sajtó érdektelensége matt nem igazán jutnak el a köztudatba. Némely szakember szerint a megyei szintű politizálást maguk a politikusok is lejáratják. Ján Baránek politikai elemző szerint például azzal, hogy a megyeelnökség mellett több más tisztséget is vállalnak, azt sugallva ezzel az embereknek, hogy a megyeelnöki tisztség nem bír túl nagy jelentőséggel.
A megyei választások hagyományosan alacsony részvételét figyelembe véve a kampányok elsősorban a pártok ún. törzsválasztóit igyekszenek mozgósítani. A felvidéki magyar választópolgárok szavazataiért 2013-ban is legnagyobbrészt a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt küzd majd meg. A 2009-es megyei választásokból az említett két párt közül az MKP került ki győztesen, akkor összesen 40 megyei képviselői helyet sikerült megszereznie, míg Bugár pártja csak 2 jelöltet juttatott be a megyei képviselő-testületekbe. Az előzetes becslések szerint az idei megyei választások során ez a különbség már nem lesz ilyen markáns.
TASR nyomán, dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”41850,40535,38119,37682,36430″}
