Ma Szlovákiában hivatalosan is elindult a Danube-ADAPT nevű projekt, amelynek célja az adatokhoz és ismeretekhez való hozzáférés biztosítása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást segítő szakpolitikák támogatása érdekében. A kezdeményezés célja, hogy javítsa és kiegyenlítettebbé tegye az alkalmazkodási képességeket a Duna menti régió települései, térségei és országai között.
A projektben tíz ország 23 partnerszervezete vesz részt, köztük meteorológiai, hidrológiai, tudományos és tanácsadó intézmények, valamint a közigazgatás és az önkormányzati szféra különböző szintjei. A hírről a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) szóvivője, Ivan Garčár tájékoztatta a TASR hírügynökséget.
„A projekt keretében létrejön a Duna menti régió alkalmazkodási politikáját támogató platform (Danube-ADAPT Platform) is, amely segíti a döntéshozókat abban, hogy adatalapú megoldásokat dolgozzanak ki és ültessenek át a gyakorlatba. Emellett növeli a tudatosságot az adatvezérelt szakpolitika jelentőségéről, e-learning anyagokat kínál a kapacitásépítéshez, és alapot teremt a nemzeti és nemzetközi stratégiák kidolgozásához az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén” – tette hozzá Garčár.
Rámutatott, hogy a Duna menti régió az előrejelzések szerint különösen veszélyeztetett az éghajlatváltozás hatásai miatt.
Ezek a hatások túllépik az államhatárokat, és jelentős különbségeket mutatnak a térség földrajzi, hidrológiai, társadalmi-gazdasági és környezeti adottságaitól függően.
„Egyes időjárási jelenségek az egész régiót érintik, más kockázatok viszont specifikus – gyakran határon átnyúló – területeken jelentenek fokozott kihívást. A régió országai gyakran egyszerre szembesülnek hasonló kihívásokkal, ugyanakkor a hatások térségenként eltérőek lehetnek. A hatékony alkalmazkodás ezért olyan nemzetek feletti megoldásokat kíván, amelyek figyelembe veszik a helyi és regionális sajátosságokat is” – fejtette ki a szóvivő.
Garčár szerint a sikeres éghajlati alkalmazkodás kulcsa az alkalmazkodóképesség növelése olyan szakpolitikák támogatásával, amelyek megalapozott adatokon és bizonyítékokon nyugszanak, valamint közös megoldások kidolgozása.
„Elengedhetetlen, hogy megerősítsük az információs és tudásalapot, mégpedig korszerű, megbízható és határokon átnyúló klimatológiai adatokkal, valamint az éghajlati sérülékenység integrált értékelési megközelítésével. Mindez támogatja a döntéshozókat abban, hogy hatékony intézkedéseket hozzanak minden szinten – a helyitől a makrorégiósig” – hangsúlyozta.
BN/Felvidék.ma/TASR
