Beretke község Benedek László tiszteletére emléktáblát leplezett le. A rendezvény kezdetén a település díszpolgárának életútját, tevékenységét és a faluhoz való kötődését ismerhették meg a jelenlévők.
Vajda Susányi Mária, Beretke polgármestere beszédében méltatta Benedek László sokoldalúságát. „Ma egy nagyon különleges emberre emlékezünk, barlangkutatóra, fotóművészre, a magyar kultúra lovagjára, a Kultúráért Gömörben és Gömörön túl egyesületalapítótagjára és nem utolsó sorban Beretke község díszpolgára. Élete nem csak a helyi közösség szolgálatáról szólt. Ó maga is kalandor volt, mindig tele volt történetekkel, élményekkel, humorral és kíváncsisággal. Mindig tudta,hogyan tegyen élménnyé egy beszélgetést, és mindig volt egy jó története, amit szívesen megosztott, legyen szó utazásról, barlangkutatásról, vagy éppen a mindennapok aprókalandjairól” – fogalmazott beszédében.
A visszaemlékezést Giczei Anna, a község egykori polgármestere folytatta, aki felelevenítette a beretkei barokk kúriában megvalósuló fotókiállítás folyamatát és a tanösvény létrejöttét.
„Községünkért tett fáradságos időt nem kímélő szakmai munkájáért községünk díszpolgára lett. Minden tiszteletünk Őt illeti és családját, akik segítették, támogatták munkájában. Nem igaz, hogy mindenki pótolható, nekünk Ő nem. Örökké őrizzük emlékét!”
– hangzott el.
Vörös Attila, az emléktábla ötletgazdája megemlékezésében Benedek Lászlóra, mint cserkészre emlékezett. Kiemelte személyes kapcsolatukat, közös ötleteiket. Mint mondta, az ilyen ember soha nem hal meg, hanem „Örökké a cserkészek, barlangászok szívében él.”
Az emléktáblát Nt. Nagypál Malvin református lelkész áldotta meg. A táblát Giczei Anna és Benedek özvegye, Balázs Éva lepleztek le. A lelkésznő a tiszteletadásról beszélt, idézve László ars poétikáját: „Ha egy kevés veleszületett adottsággal rendelkezve, fényképezőgéppel a kezünkben, megörökítünk egy általunk megfelelőnek vélt pillanatot és kellő alázattal bemutatva ezzel örömet, élményt tudunk nyújtani másoknak, akkor értelme van annak, amit csinálunk.”
B. Kovács István gömörológus ünnepi beszédében visszaemlékezett a megemlékező céljaira, munkásságára. Együttműködésük sokoldalúságára is kitért. „Sokan vagyunk, akik megtapasztalhattuk Laci mindenkori önzetlenségét, segítőkésségét. Azok közé tartozik, akik egész életükben hűségesek maradtak a felnevelő szülőföldhöz, akik sokoldalúan szolgálták a népet” – jelezte.
Mint mondta, azt az elvet vallotta, hogy „nem önmagadé vagy, hanem a közösségé”.
„Tartsuk meg jó emlékezetünkben Benedek László személyét, különös képen becsüljük meg azt, amit értünk, itt élő magyarokért tett, és az emléktábla is erre emlékeztessen bennünket”
– szavakkal zárta visszaemlékezését.
A beszédeket követően a jelenlévők az emléktáblánál elhelyezték a megemlékezés virágait. A rendezvényen közreműködött Lichtmannegger Tibor, Zs. Ujváry Mária, valamint Kovács Magdaléna.
A képriportunk ITT érhető el.
Máté Gyöngyi/Felvidék.ma