Váratlanul fordulat, mondhatni átmeneti megvilágosodás történt az EU-ban. Hivatalosan bejelentették, hogy az orosz olajat mégsem tiltják ki Európából. Persze azért az Európai Bizottság nem tagadja meg magát, rögtön hangsúlyozták, hogy ez a kivételesen észszerű döntésük nem végleges.
Az Euronews adta hírül, hogy az EU az Európai Bizottság döntése alapján elhalasztja az orosz olaj betiltására irányuló javaslatát az iráni háború, az olajárrobbanás és a Barátság-vezeték körül kialakult vitás helyzet miatt.
Ursuláék, ha nehezen is, de rájöttek, hogy az iráni háború és az ennek nyomán kirobbant energiaválság sokkolja a piacokat, tartósan 100 dollár fölé nyomva a Brent nyersolaj hordónkénti árát, ami ugyebár nem jó. De ez csak az egyik ok. Az Euronews külön kitért rá, hogy az orosz olaj kitiltásának elnapolása akkor következett be, amikor az orosz olajat a Barátság kőolajvezetéken továbbra is vásárló Magyarországgal és Szlovákiával súlyos feszültség alakult ki. Mint ismeretes, január 27-től Ukrajna nem biztosítja az orosz olaj szállítását különböző mondvacsinált, bizonyítékokkal nem alátámasztott technikai körülményekre hivatkozva.
Hogy ezek az olajszállítást gátló, úgymond technikai körülmények valójában nem léteznek, azt egyértelművé teszi, hogy az ukránok többszöri felszólítás ellenére sem hajlandók egyetlen (még az uniós) vizsgálóbizottságot sem az érintett szivattyúállomás közelébe engedni.
Az orosz olaj betiltását rögzítő jogszabály benyújtását április 15-ig ígérték a REPowerEU ütemterv részeként, aminek keretében egyébként már betiltották az orosz gázimportot: az LNG-ét 2026 végéig, a vezetékes gázét pedig 2027 őszéig. Most viszont törölték az orosz olaj betiltásának időpontját és új dátumot sem jelöltek meg, bár az Európai Bizottság energiaügyi szóvivője természetesen hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezettek a javaslat benyújtása mellett.
Az Euronews kiemelte, hogy a halasztásról szóló döntésnél az Irán elleni amerikai–izraeli csapások játszottak döntő szerepet, amelyek megrengették az energiapiacokat, és a Hormuzi-szoros blokádjához vezettek. Ez a stratégiai útvonal a globális kőolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-forgalom egyötödét bonyolította naponta.
Bár az már régóta nyilvánvaló, hogy az EB teljesen elszakadt a realitástól és az unió lakossága érdekeinek védelmétől, az uniós döntés felettébb időszerű és indokolt volt, s az Egyesült Államok például már jóval korábban enyhítette az orosz olajra vonatkozó szankciókat.
Igaz, az európaiak ezen akkor mélységesen felháborodtak, most viszont ők is az orosz olajjal szembeni szigor enyhítésére fanyalodtak. Bár a szánalmas izmozásról azért nem tettek le: az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy az időzítés megváltoztatása nem jelent politikai irányváltást.
Az Euronews külön kitért arra, hogy ezt megelőzően az EU az Oroszország elleni szankciók keretében tiltotta be az orosz olajat, s ezt a tiltást félévente kellett megújítani, amihez egyhangúlagos döntés szükséges. Magyarország és Szlovákia ez alól határozatlan idejű mentességet kapott, ami tengeri kapcsolat hiányában lehetővé teszi számukra az orosz olaj vásárlását, mivel csak csővezetéken tud(nának) hozzájutni a létfontosságú energiaforráshoz.
Ugyanakkor az orosz olaj totális betiltásának terve visszaélés volt az EU részéről,
mivel kereskedelmi jogi kérdésnek minősítették, amelynek eldöntéséhez minősített többség szükséges. Magyarország és Szlovákia emiatt jogi lépéseket helyezett kilátásba. A lap emlékeztetett rá, hogy a két ország vitában áll Ukrajnával a Barátság-vezeték szándékosan, politikai okokból történő blokkolása miatt.
Az orosz nyersolaj ukrán területen keresztül Közép-Európába történő szállításának lassan két hónapja tartó megtagadása miatt válaszlépésként Magyarország blokkolja Ukrajna 90 milliárd eurós hadikölcsönét, Szlovákia pedig nem biztosítja Ukrajna számára a vészhelyzeti áramszolgáltatást.
NZS/Felvidék.ma
