Hagyományőrzéssel, közösségi programokkal, gasztronómiával és zenével várta vendégeit augusztus 7-én és 8-án Nagymad, ahol immár tizenkilencedik alkalommal rendezték meg a Bicsaknapokat. A kétnapos ünnep középpontjában ezúttal is a település sajátos, Mátyás királyhoz kötődő legendája, a közösség összetartozása és a hagyományok továbbörökítésének gondolata állt. A rendezvény egyik legszebb mozzanataként pénteken új Őrfát ültettek az egykori fa helyén, a szombati nap pedig a családoké, a főzőversenyé, a kulturális programoké és a zenéé volt.
Nagymad életében immár tizenkilenc éve különleges helyet foglal el a Bicsaknapok. A rendezvény gyökerei ahhoz a máig élő helyi legendához vezetnek vissza, amely szerint Mátyás király egy vadászat alkalmával a település határában álló hatalmas őrfa alatt pihent meg kíséretével.
A vadászok falatozás közben bicskáikat a fa körül hagyták, majd amikor egy szarvas bukkant fel, annak nyomába eredtek.
A történet szerint két nagymadi ember később rátalált a földön heverő késekre, és azt hitték, a különös fa bicskákat terem. A hírt hazavitték, a falubeliek pedig egy ideig abban reménykedtek, hogy újabb „termést” találnak az őrfánál.
Mivel azonban többé egyetlen bicska sem került elő, mérgükben kivágták a hatalmas fát. Amikor Mátyás király ismét arra járt, már csak a hűlt helyét találta, és a legenda szerint haragjában megátkozta a települést, hogy ne legyen békesség a madiak között.
A történet azóta nemzedékről nemzedékre száll, a bicsak pedig a „nagymadi identitás” egyik jelképe lett.
A hagyomány szerint minden tősgyökeres nagymadinak van piros-fehér-zöld nyelű madi bicskája, a községben pedig Mátyás király szobra is őrzi a legendához kapcsolódó emlékezetet.
Tisztelgés a múlt és az elődök előtt…
A XIX. Bicsaknapok pénteki programja éppen ezért méltó módon a múlt előtti főhajtással kezdődött. A Mátyás király emlékművénél tartott koszorúzáson László Gábor, Nagymad polgármestere arról beszélt:
A tiszteletadás jelképes, hiszen a Mátyás királyhoz kötődő legenda szerves része a község múltjának, ezért a Bicsaknapok keretében minden évben kiemelt figyelmet fordítanak rá.
A polgármester hangsúlyozta, hogy a múlt üzenete minden korszakban másként jelenhet meg, ám annak egyik legfontosabb tanítása a tisztelet: az elődök, az általuk megélt nehézségek és örömök, valamint mindaz iránt, amit a következő generációkra hagytak.
Mint fogalmazott,
szokások, szavak, gondolatok és érzések sokasága az, ami emberekből közösséget épít, s amely összeköti az egymást követő nemzedékeket.
László Gábor kiemelte azt is, hogy a múlt öröksége egyben felelősség is: amit egy generáció kap, azt tovább is kell adnia. Ennek része az anyanyelv, a kultúra, a szokások és a közösségi lét, mindaz, ami egy település lakóit egymáshoz köti.
A polgármester szerint végső soron egyetlen dolog igazán fontos:
tartozni valahová, hinni valamiben és teremteni valamit.
A koszorúzást követően a résztvevők az egykori Őrfa helyéhez, a Padányi út mellé vonultak, ahol a legendához kapcsolódóan különleges és szimbolikus eseményre került sor.
Új életet kapott az Őrfa legendája…
Az egykori őrfa helyén új kocsányos tölgyet ültettek. A faültetés előtt felidézték a régi történetet, amelynek részletei a nagymadi családi legendáriumokban, az emlékezetben és a megsárgult könyvlapokon is tovább élnek.
László Gábor a helyszínen hangsúlyozta: a mostani esemény egyszerre tisztelgés a múlt előtt és lehetőség a jövő számára.
Mint megjegyezte,
a Bicsaknapok hagyományai, a község dűlőnevei és számos helyi megnevezés is ehhez a legendához kapcsolódik, így az Őrfa története máig összeköti a nagymadiakat a múlttal.
Az új fa azonban már egy új történet kezdetét is jelentheti. A testvértelepülések képviselői saját szülőföldjük termőföldjét hozták el, amelyet az új fa gyökereihez helyeztek. Ehhez csatlakozott a nagymadi föld, hogy a facsemete közös talajban verjen gyökeret.
A polgármester szavai szerint a most elültetett fa szimbolikusan olyan új élet, amely abból a talajból törekszik az ég felé, amely az embereket összeköti.
Hangsúlyozta:
Azt szeretnék, hogy az új Őrfa az összetartozás, a megbékélés és az erős gyökerek jelképe legyen, s hogy a legendának immár olyan folytatása szülessen, amelyben a békesség és az egymásba kapaszkodás kap hangsúlyt.
A faültetésben részt vettek a község vezetői, önkormányzati képviselői és a testvértelepülések küldöttségei is. Az új Őrfa így nem csupán egy régi történet emlékét őrzi, hanem az összetartozás gondolatának is jelképes helyet kapott Nagymad határában. A meghitt pillanatot a Magyar Himnusz közös eléneklése zárta.
„Legyen békesség!”
A pénteki nap ünnepi vacsorával és kulturális műsorral folytatódott, majd szombaton már a község futballpályája vált a Bicsaknapok központjává.
A rendezvénysorozat ünnepi megnyitóján László Gábor polgármester mindenekelőtt azt emelte ki, hogy
a tizenkilenc éve megrendezett ünnep egyik legfontosabb értéke a közösség összekovácsolása.
Mint hangsúlyozta, a Bicsaknapok idején Nagymad megtelik élettel: régi barátok találkoznak, új kapcsolatok születnek, felcsendül a zene, a gyermekek nevetése pedig betölti a rendezvény terét.
A polgármester szerint
egy település nem pusztán utcákból, házakból és intézményekből áll, hanem attól él igazán, hogy vannak emberek, akik szeretik, dolgoznak érte, őrzik hagyományait és hisznek a jövőjében.
Az idei rendezvény mottója egyszerű, ugyanakkor hangsúlyos üzenetet hordozott: „Legyen békesség!” László Gábor szerint ez a békességre való törekvés egyaránt fontos a világban, a családokban, a közösségekben és az ember saját szívében.
Hangsúlyozta:
A különbségeknél mindig erősebb kell legyen az emberség, a tisztelet és a szeretet.
A polgármester külön köszöntötte a testvértelepülésekről érkezett vendégeket, akik jelenlétükkel szerinte azt is megmutatják, hogy a barátság nem ismer határokat. Köszönetet mondott mindazoknak, akik fellépőként, szervezőként, önkéntesként, támogatóként vagy egyszerűen a vendégek fogadásával járultak hozzá a rendezvényhez.
Bicskás ételek, népzene és koncertek…
A szombati program délelőttjén immár tizenharmadik alkalommal rendezték meg a „Nemzetek Hídja” bicskás ételek főzőversenyét, miközben a legkisebbeket gyermekfoglalkozások és interaktív programok várták. A családok többek között gyermekelőadáson, kézműves foglalkozásokon, íjászaton, népi fajátékokon, óriáscsúszdán, vízi zorbingon és habpartyn is részt vehettek.
A főzőverseny eredményhirdetését követően a délután a kultúráé lett: a Nagymadi Szélrózsa népdalfesztiválon a hagyományőrző énekeké volt a főszerep, majd Bősi Szabó László és Dóka Zsuzsa nótái és dalai teremtettek közös éneklésre hívó hangulatot.
Az estét a SUNGROOVE koncertje tette mozgalmassá, amelyet később hajnalig tartó mulatság követett. A rendezvény egészét a helyi és csallóközi gasztronómia is végigkísérte, így a látogatók a főzőverseny ételei mellett különféle hagyományos falatokkal és a Bicsaknapokhoz kapcsolódó különlegességekkel is találkozhattak.
A XIX. Nagymadi Bicsaknapok így egyszerre adott teret a múlt felidézésének, a közösségi találkozásoknak és a felhőtlen kikapcsolódásnak.
A rendezvény középpontjában továbbra is a madi bicsak legendája áll, ám az ünnep évről évre új tartalmakkal gazdagodik.
Az idén elültetett új Őrfa pedig különösen szép jelképe annak, hogy a hagyomány nem pusztán a múlt megőrzését jelenti: továbbadásával új történetek és új közösségi élmények is születhetnek.
Nagymadon a régi legenda ezúttal is találkozott a jelennel – a bicsak története pedig újabb közös emlékkel gazdagodott.
Fotók forrása: Nagymad község, László Gábor
Bartalos Nikolas/Felvidék.ma
