A párkányi Sobieski-szobor avatása előtt egy nappal került sor arra a nemzetközi tudományos konferenciára, melynek előadói Közép–Európa múltjának egyes fontos állomásait ismertették és lehetséges jövőjét próbálták felvázolni. A konferenciát Boócz Mária, a Csemadok Párkányi Alapszervezetének elnöke nyitotta meg, aki köszöntötte a konferencia előadóit, díszvendégeit és a szép számban megjelent érdeklődő közönséget.
A szót ezután Szép Rudolf, Párkány alpolgármestere vette át, aki köszönetet mondott a párkányi székhelyű Limes-Anavum Regionális Kulturális Társulásnak az emlékmű előkészítéséért, és azért, hogy a párkányiak régóta dédelgetett álma végre valósággá vált. A konferenciát Farkas Iván parlamenti képviselő vezette, aki felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy ilyen nagyszabású nemzetközi és tudományos konferenciára ezidáig még nem került sor Párkányban.
A konferencia első előadója Dr. Szakács Lajos budapesti hadtörténész volt, aki már 20 éve kutatja Sobieski életútját, így a téma szakavatott szakértőjének számít. Előadásában részletesen ismertette az 1683. október 26-27-én lezajlott párkányi csata menetét, a hadállásokat és a csata következményeit.
Hasonlóan részletes, hadtörténeti témájú előadással készült Vojtech Dangl történész Pozsonyból, aki azonban betegsége miatt nem tudott személyesen részt venni a konferencián, így előadásának szövegét Juhász Gyula, a párkányi múzeum vezetője olvasta fel.
Arkadius Adamczyk Lengyelországból érkezett a konferenciára, lengyel nyelvű előadásában Közép–Európa geopolitikájáról, ezen belül pedig a lengyel-magyar kapcsolódási pontokról beszélt. Hangsúlyozta a Visegrádi Négyek szerepét a térség jövője szempontjából, amire egyébként a konferencia több előadója is utalt.
Duka-Zólyomi Árpád EP-képviselő igen fontos tényre hívta fel a figyelmet, mégpedig arra, hogy 325 évvel ezelőtt több nemzet közös összefogása aratott győzelmet Párkányban, és ez az együttműködés példát kell, hogy mutasson a jelen időszakban is. Előadásában fejtegette a közép–európaiság fogalomkörét, ezen belül pedig a magyarság jelenét és lehetséges jövőjét ebben a térségben és az Európai Unión belül. Fontos szerepet kellene kapnia a régió- és a vidékfejlesztésnek, amit a helyi önkormányzatok lassacskán már kezdenek felismerni. Van-e létjogosultsága a Visegrádi Négyek együttműködésének akkor, amikor már az unió részei vagyunk? – tette fel a kérdést Duka-Zólyomi Árpád, aki szerint a válasz erre csakis a határozott igen lehet, hiszen ez a térség egy sajátos, hasonló gondolkodásmóddal megáldott népek élettere. Végül a Lisszaboni Szerződés fontosságára hívta fel a figyelmet, melyre a megújulás szempontjából mindenképpen szüksége van a közös Európának.
Sógor Csaba Erdélyből érkezett a konferenciára, Románia EP-képviselője, református lelkész. Pozitív példák egész sorát hozta föl arra, hogy az itt élő népek képviselői, ha akarják, igenis megtalálhatják a közös hangot egymással. Románia ebből a szempontból ígéretes fejlődésnek indult, hiszen egyre gyakoribb például az, hogy nem tiltják a magyar nemzeti szimbólumok – köztük az Árpád-sávos zászló – használatát. A közös múltra való büszkeség, a közös kapcsolódási pontoknak a megtalálása kellene lennie annak a célnak, amit a térség népei maguk elé tűznek, hangsúlyozta Sógor Csaba. A térség jövője mindenképpen azon múlik, véli az uniós képviselő, hogy sikerül-e megváltoztatni a többség és a kisebbség viszonyát, továbbá, hogy sikerül-e kompromisszumokat kötni a legfontosabb stratégiai kérdésekben.
Utolsó előadóként Szesztay Ádám, a Magyar Országgyűlés Európai Uniós Főosztályának képviselője kapott szót, aki Újfalusi Gábor, az egykori NDK-ban tanult értelmiségi életútján keresztül beszélt a közép–európai népek közti, sokszor igen kusza és ellentmondásos történelmi viszonyokról. A népek közti szolidaritás ugyanakkor elengedhetetlen fontosságú az élhető jövő szempontjából, mert a szabad Közép–Európában nem létezhetnek a félelem falai.
A konferencia zárszavát Boócz Mária mondta, aki köszönetet mondott az előadóknak a színes és sokrétű előadásokért. Külön megköszönte a tolmácsok munkáját, akik nagyban segítették a konferencia zökkenőmentes lebonyolítását.
A párkányi csata emlékművének leleplezése előtt tartott konferencia résztvevői ezt követően a párkányi múzeumba vonultak át, ahol a Sobieski-szobor alkotójának, Győrfi Lajosnak a műveiből összeállított kiállítást nyitotta meg Prókai Gábor, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus művészeti osztályának vezetője Budapestről.
Felvidék Ma, tt.
