Civilek kezdeményezték, szakmai szervezetek társultak, a Csemadok és a Magyar Közösség Pártja is felsorakozott mögéjük. Folyik az aláírásgyűjtés az oktatási minisztérium által jóváhagyott kerettanterv ellen, amelynek értelmében szeptembertől csökkentett óraszámban kellene tanítani az alsó tagozatos magyar iskolákban a magyar nyelvet, az írást, olvasást. Egyes vélemények szerint azonban a petíciós akció már eső után köpönyeg, a minisztérium úgy sem táncol vissza. Szigeti László (MKP) viszont úgy véli, az igazunk védelmében kiállni sosem késő.
Nincs már értelme a petíciónak, egyrészt kétséges, hogy a 20 ezer aláírás összegyűlik-e, másrészt a minisztérium már aligha vonja vissza döntését, véli Érsek Árpád, a Most-Híd parlamenti képviselője, az oktatásügyi bizottság tagja. Hiányolja a hatékonyabb információáramlást a szakmai szervezetek részéről, sok esetben későn, az ügy lezárását követően értesül a politikai képviselet a lényegi dolgokról, amikor már nem tud lépni. „Lehet petíciókat írni, sok egyebet csinálni, de a miniszter úrral közvetlenül mi tudunk tárgyalni” – mondta el a Pátria rádióban Érsek, hozzátéve, pártszínektől mentes közös összefogásra van szükség az oktatásügyben. A pedagógusoktól is nagyobb kezdeményező készséget vár el a magyar parlamenti képviselők irányában. „Több olyan anyagot kellene kapnunk, amit továbbítani tudnánk az oktatásügyi miniszter felé” – magyarázta a politikus.
Szigeti László, a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsa elnöke úgy látja, mindenből lehet visszaút, és sosem késő, ha véleményt fogalmazunk meg valami kapcsán. „A minisztérium által elfogadott kerettanterv rendkívüli módon diszkriminálja a magyar nyelvű iskolákat. Egyértelműen arról van szó, hogy az alsó tagozatos tanulóktól megvonja azt a lehetőséget, hogy megfelelő szinten elsajátíthassák az írás-olvasás, a helyesírás és a fogalmazás alapjait. Nincs későn és nem felesleges ez az aláírásgyűjtés, hiszen így többen tudomást szereznek egy számunkra rossz döntésről, és egyértelműen kinyilváníthatják szándékukat a döntéshozók felé, hogy változtatni kell” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak a volt szakminiszter.
Az ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pedagógusai mindannyian aláírták a petíciós ívet. Deák Orbán Zsuzsa alsó tagozatos tanító a Pátria rádióban elmondta, az óraszámcsökkentés nagyon mélyen érinti. „25 éve tanítom az elsős gyerekeket, tudom, milyen fontos, hogy magyar nyelvből az alapokat elsajátítsák. Erre heti öt óra nagyon, nagyon kevés. Ez annyit tesz, hogy nem lesz időnk gyakorolni, a tananyagot tökéletesíteni, nem lesz időnk a betűformák kialakítására, a finom motorika fejlesztésére. Csak szaladunk majd előre a tananyaggal, a gyakorlás pedig teljes egészében a szülők vagy a napközik feladata marad. Hatalmas nagy felelőtlenség ez azok részéről, akik ezt a kerettantervet kitalálták, ugyanis az elsős gyerek minden pillanatban igényli a tanító segítségét. Kevés olyan szülőt ismerek, aki leül a gyerekével és gyakorol, gyakorol. Ez idáig az iskola feladata volt. A szlovák iskolákban marad az anyanyelvre kilenc óra. Azért ez óriási különbség” – mondta el az ipolynyéki tanító, remélve, hogy a petíció hatására maradnak az eredeti óraszámok.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”53223,53273″}
