Meg kell erősítenünk a határon túli magyar közösségeket, segíteni kell a határon túli magyar vállalkozásokat – mondta Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán, június 3-án Csátalján, a trianoni békediktátum 95. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Ha ezt a munkát a következő években el tudjuk végezni, akkor beszélhetünk arról, hogy újra meg tudtunk kapaszkodni itt a Kárpát-medencében – hangsúlyozta az államtitkár. Potápi Árpád szavai szerint, ha a munkát elvégezték, „akkor beszélhetünk arról, hogy a jeles és dicső múltunk mellett van jelenünk és van előremutató jövőnk”. Leszögezte, hogy ehhez a közösségerősítő munkához szükség van a nemzeti összetartozás napjára is.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár úgy fogalmazott: a haza nemcsak a mostani határokon belüli Magyarországot jelenti, hanem a világ különböző pontjain élő magyar embereket, magyar közösségeket is.
Bayer Zsolt író, publicista beszédében kiemelte: ha csak „múltunkban és sebeinkben vájkáló emléknapként” tartjuk meg június 4-ét, akkor csak annyi értelme van, hogy az emlékezet megmarad. A hosszú 20. századból vannak olyan történelmi példák előttünk, amelyekre támaszkodni lehet, amelyekből meríteni lehet, amelyek azt üzenhetik június 4-én is, hogy „Trianon ide vagy oda, de csodát tudunk tenni” – fogalmazott.
Emlékeztetett arra, hogy a vesztett szabadságharc és a Bach-korszak utáni kiegyezést követően ez a nemzet képes volt igazi csodát tenni, évszázadok lemaradását két és fél évtized alatt bepótolni. Majd a vesztes világháború és a trianoni iszonyat után másodszor is képes voltunk a csodára a bethleni konszolidációval a klebelsbergi iskolarendszerrel – mondta.
Bayer Zsolt úgy fogalmazott: elveszett az ország kétharmada és a nemzet kétharmada, és ha ennek ellenére gyakorlatilag közép-európai nagyhatalommá tettük ezt az országot, akkor nem igaz, hogy most nem vagyunk képesek harmadszor is csodát tenni.
Samu István, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja hangsúlyozta, hogy minden nehézség ellenére „jó magyarnak lenni”, és arra kért minden magyart, hogy „építsünk együtt egy közös jövőt”. Beszédét ITT>>> olvashatják el.
Péter Csaba, az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt elnöke a kárpátaljai magyarok köszönetét tolmácsolta azért a segítségért, amelyet az anyaország lakói nyújtottak a háborúval sújtott országban élőknek.
Bíró Zsolt, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke hangsúlyozta, hogy minden „asszimilációs kényszer” ellenére a magyarok többsége szülőföldjén marad. Kiemelte: az Orbán-kormány tevékenységének köszönhetően „ma már csak közös magyar ügyek vannak” és „minden magyar felelős minden magyarért”.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szólt arról, hogy a kommunista rezsim a „nemzet immunrendszerét” gyengítette le. „Mi azonban nemzetben, családban és keresztényi gyökerekben gondolkodunk” – szögezte le.
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából rendezett ünnepséget a szerb határ menti község parkjában 2005-ben felállított emlékmű előtt rendezték meg. Az ünnepségen és a koszorúzáson képviseltette magát az orosz nagykövetség is.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
mti nyomán Felvidék.ma
Fotó: Kurucz József
További fényképek a Képgalériánkban ITT>>> tekinthetők meg.
