A most felfutó uniós programozási időszakban Szlovákia 3,9 milliárd eurót fordíthat brüsszeli forrásból integrált infrastruktúra-fejlesztésre. Az összességében – állami és önrésszel együtt –4,6 milliárdos fejlesztési lehetőség azonban csak akkor válhat valóra, ha a saját források is meglesznek hozzá.
2004 óta többször is előfordult, hogy jelentős uniós finanszírozási lehetőségek ragadtak le Brüsszelben azért, mert Szlovákia kormányai a nemzeti önrészt nem voltak hajlandók kigazdálkodni a költségvetésből. (Sok esetben a kohéziós vagy célirányos szociális felzárkóztató alapok forrásait sem hívta le az ország az ilyesfajta magatartás miatt.)
A kormány mai ülésén dől el, zöld utat kap-e a pénzügyminiszter azon előterjesztése, hogy az infrastrukturális fejlesztési forrásokhoz szükséges mintegy 701 millió eurós nemzeti önrész fedezéséhez hitelszerződést köt-e Szlovákia az Európai Befektetési Bankkal, ahonnan 350 milliós kedvezményes kamatozású kölcsönt venne fel e célra.
Szlovákia egyébként nem áll túl jól az európai támogatások felhasználása terén. Ezt a költségvetési felelősség tanácsának legutóbbi jelentése is tartalmazza, mely az idei GDP-növekedés (3,2%) húzóerejét épp az előző uniós programozási időszak maradék forrásainak gyorsított ütemű lehívásában látja. Számszerűsítve 1,3%-ra teszi a tanács azoknak a beruházásoknak az össztermékre gyakorolt hatását, melyet az idei év végéig kell(ene) Szlovákiának felhasználnia. A költségvetési felelősség tanácsa szerint hozzávetőleg 1 milliárd eurót nem fog tudni felhasználni a 2007-2013-as tervezési időszak forrásaiból Szlovákia, vagyis azok a fejlesztések, amelyek december 31-éig nem nyújtják be elszámolásaikat az uniónak, már nem jutnak hozzá a támogatásokhoz.
A 2016-os évre a tanács 1,6%-os GDP-kiesést vár az új támogatások nehézkes felfutása miatt. Ezt más forrásokból kellene kompenzálni, írja a jelentés, elsősorban az előző programozási időszak befejezetlen projektjei esetében. Párhuzamosan a magánbefektetések arányát kellene ösztönözni. A Jaguar Land Rover sokat segíthetne a jövő évi szlovák gazdasági növekedésnek.
Persze a geopolitikai helyzet, a menekültválság vállalkozásokra gyakorolt hatása, a Volkswagen-botrány, az árcsökkentő árubehozatal növekedése, vagy az ázsiai országok gazdaságainak lassulása is hordoz kockázatokat, főként a szlovák adósságállomány vonatkozásában. Hozzátesszük: nem biztos tehát, hogy 2016-ban a tervezett államadóssági rátacsökkentés meg is valósul majd.
NGYR, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”56532,56114,55929,55458,55420,55158″}
