A kormányülés legfontosabb pontja az ún. oktatási törvénytervezet megvitatása volt. A kormány elfogadta az oktatási tárca reformtervezetét, amely márciusban akár már a törvényhozás elé is kerülhet, és ha azt elfogadják, a legközelebbi, szeptemberben kezdődő tanévben már az határozza meg a szlovákiai oktatást.
Az ellenzék szerint az oktatási törvénytervezet az SNS ideológiájára épül, és ez annak a ténynek a tudatában, hogy az oktatási tárca élén a Szlovák Nemzeti Párt által beültetett Ján Mikolaj áll, nem alaptalan. Elsősorban a szlovák nyelv és irodalom, valamint a történelem oktatása színvonalának emelésére helyeztek hangsúlyt. A Magyar Koalíció Pártja már többször megfogalmazta fenntartásait, kifogásait a készülő törvénytervezettel kapcsolatban, Szigeti László volt oktatási miniszter annak az aggályának is hangot adott, hogy a kormány a nemzetiségi iskolákban a szlovák nyelvet a magyar anyanyelv rovására kívánják „erősíteni”.
Ján Mikolaj a köztársasági elnök részvételével iskolaigazgatókkal is megtárgyalta a törvénytervezetet. A 12 meghívott igazgató (de csak 8 ment el) között egy sem volt magyar, noha Szlovákia lakosságának 10%-a magyar nemzetiségű. A minisztérium ezt azzal magyarázta, hogy „kapacitási okokból” nem hívtak több igazgatót.
Mint arról már szóltunk a portál oldalain, Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének elnöke, Hrubík Béla, a Csemadok elnöke és A. Nagy Lászó a szlovák parlament emberjogi és nemzetiségi bizottságának MKP-s elnöke megfogalmazták kifogásaikat Dušan Čaplovič kormányalelnöknek címzett közös állásfoglalásukban. Ebben a törvénytervezet visszavonását kérték.
Felvidék Ma, on
