(Képek a sajtótájékoztatóról)A határokon átnyúló együttműködés sikerének egyik kulcsa, hogy az együttműködés területi és ne etnikai alapú legyen – hangsúlyozta Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa kedden a budapesti nemzetközi konferencián.
A határon átnyúló együttműködésről tartottak nemzetközi konferenciát Budapesten kedden. Az előadások sorát Knut Vollebaeck, az EBESZ kisebbségvédelmi főbiztosa nyitotta meg, aki közvetít Szlovákia és Magyarország között a nyelvtörvény ügyében.
Knut Vollebaeck, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a budapesti konferencia megnyitóján kifejtette: Magyarországnak nagy szerepe volt a kisebbségi jogok kiterjesztésében. Mint A határon átnyúló együttműködés szerepe az etnokulturális sokszínűség fenntartásában című rendezvényen Vollebaeck elismerte: Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy az EU alkotmányába és a Lisszaboni szerződésbe is beépítsék a kisebbségi klauzulákat.
„Pár éve még vasfüggöny választotta el Európát, ma viszont egész és szabad, a határok nyitottak. Európa varratnélkülivé válik” – fogalmazott a főbiztos. Példaként említette a Magyarországot és Szlovákiát összekötő Mária-Valéria hidat. Knut Vollebaeck kiemelte a határokon átnyúló együttműködés lehetőségét, amely szerinte a régi sebek begyógyítására is alkalom. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezeknek az együttműködéseknek területi, nem pedig etnikai alapúnak kell lenniük. „A határ menti régiókban gyanút kelthet ugyanis az etnikai együttműködés, és irredentizmussal vádolhatják a részt vevőket” – figyelmeztetett az EBESZ főbiztosa. Szerinte ugyanennyire veszélyesek az etnikai alapú juttatások is. Ezért nagyon fontosnak véli azt, hogy az ilyen együttműködésekben a lakosság valamennyi része részt vegyen, a többséget is be kell vonni. „Meg kell tanulnunk egymás nyelvét. A határ menti régióknak többnyelvűnek kell lenniük” – mondta Knut Vollebaeck.
„A jogi keret megvan a határon átnyúló együttműködésekre, a gyakorlat azonban gyakran hiányzik. Ennek oka lehet például, hogy még mindig vannak határok. Jó hír, hogy például Magyarország és Ukrajna között már van megállapodás arról, hogy a határ menti régiókból vízum nélkül utazhatnak. Az együttműködés alapja azonban Knut Vollebaeck szerint az, hogy a politika jószomszédi kapcsolatokat alakítson ki. Egy projekt csak ebben az esetben tud megerősödni. Bilaterális szerződéseket lehet kötni, amelyekben a kisebbségek jogait is meg lehet erősíteni. Vannak azonban viták, amelyek így nem megoldhatók.A hatékony határon túli együttműködésért azonban meg kell dolgozni, hiszen „nem fog magától szánkba repülni a sült galamb” – idézett egy magyar szólást Knut Vollebaeck.
Az eredeti program szerint az eseményen felszólalt volna Bajnai Gordon miniszterelnök is, ám egyéb elfoglaltságaira hivatkozva csak egy levelet küldött, amelyet Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára olvasott fel. Bajnai szerint az etnokulturális és a politikai határok ritkán esnek egybe, ez pedig nehéz és váratlan kihívások elé állítja az államokat. A magyar kormányfő megemlékezett az Európa Tanács létrehozásának 60. évfordulójáról, hozzátéve, hogy az EBESZ ajánlásai nagyban hozzájárultak a kisebbségek helyzetének javulásához.Bajnai szerint a határ menti területek fejlődéséhez új szemléletre és közös gondolkodásra van szükség. Az uniós források segítségével ugyanis mesterségesen széttépett kapcsolatokat lehet újraépíteni. „Az európai integráció lebontja a fizikai korlátokat, ezért nem emelhet senki helyébe nyelvi korlátokat” – hangsúlyozta Bajnai Gordon.
Felvidék Ma, fn.hu, VZS
Foto: HM
