Az Európai Unió LIFE-Nature alapjának támogatásával létrejött, magyar–szlovák kerecsensólyom-védelmi projekt keretében negyvenkilenc kerecsensólyomra került műholdas jeladó Magyarországon és Szlovákiában.
A 2006-ban indult programot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakmai koordinálása mellett a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság irányította 16 további szervezet közreműködésével. E ritka, világszerte kipusztulóban lévő madárfaj legerősebb állománya – mintegy 200 pár – az Európai Unióban Magyarországon fészkel. Hazánktól nyugatra a faj már csak elvétve fordul elő, és egész Európában belül is csak Ukrajnában található hasonló méretű állomány. A Kárpát-medencén kívül mindenhol folyamatosan csökken a kerecsensólyom állománya, csak ebben a régióban növekszik lassan a komoly védelmi erőfeszítéseknek köszönhetően.
A program során a szakemberek több mint ezer önkéntes segítségével kihelyeztek 540 műfészket és fészekládát a sólymok számára Magyarországon és 105-öt Szlovákiában. Hét röpde épült a sérült madarak tartására. Áttelepítettek 4900 ürgét 28 élőhelyre a két országban. Az egyik legkomolyabb veszélyt a kerecsensólymokra az áramütés jelenti, ennek csökkentésére 6600 középfeszültségű vezetékoszlopot szigeteltek Magyarországon, 866-ot Szlovákiában, aminek eredményeképpen 95 százalékkal csökkent az áramütött madarak száma az érintett vezetékszakaszokon.
A program talán leglátványosabb elemeként összesen 39 fiatal és 4 öreg kerecsensólyomra került műholdas jeladó Magyarországon, és 6 fiatalra Szlovákiában. Az eszközök segítségével a tudomány és védelem szempontjából rendkívül értékes információkra derült fény a madarak területhasználatáról, kóborlásáról és vonulásáról, valamint ezen keresztül a rájuk leselkedő veszélyekről. A két országban mintegy 1200 fiókára került hagyományos ornitológiai és 600-ra úgynevezett PIT gyűrű, amely szintén szolgáltat adatokat a sólymok védelméhez.
A program eredményeként a kerecsensólyom-állomány emelkedése már a határokon túl is érezhető: a faj megjelent Ausztriában és Horvátországban, és nőtt a szlovákiai és vajdasági fészkelő párok száma is.
2010 októberében újabb kerecsensólyom-védelmi projekt indul, szintén az Európai Unió LIFE-Nature alapjának támogatásával és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság irányításával. Ebben már Románia és Bulgária is részt vesz. Az új projekt legfontosabb célja a most véget érő projekt tapasztalatainak átadása a bolgár és román partnerek számára.
A kerecsensólyom (Falco cherrug) nagytestű sólyomfaj, legközelebbi rokona az északi sólyom (Falco rusticolus). Barna színű, ölyvnagyságú, azonban annál karcsúbb, így kisebbnek tűnő ragadozó madár. A kerecsensólyom a nyílt térségek lakója, a Közép-Európától Mongóliáig húzódó sztyeppzóna jellegzetes ragadozómadár-faja. A kerecsensólyom legkedveltebb táplálékállata az ürge, de a galambot is fogyaszt. Európában a fiatal madarak egy része délre vonul ősszel, az ivarérett madarak egész évben a fészkelőterületen maradnak.
A kerecsensólyom világállományát 6-8 ezer párra teszik, de a Kárpát-medence kivételével mindenhol csökken az állomány. Magyarországon a kerecsensólyom fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke egymillió forint. A faj nemzetközi szinten is a legmagasabb védettségi kategóriába tartozik.
Felvidék Ma, mti
