A Méltányosság Politikaelemző Központ egy elemzést jelentetett meg honlapján „A magyar-magyar kapcsolatok” címmel. A tanulmány a jövő tavasszal esedékes szlovákiai parlamenti választások kapcsán elsősorban az MKP és a Most-Híd viszonyának alakulását – a köztük feszülő ellentétek mibenlétét, főbb programtéziseik összevetését vizsgálja.
Az elemzés körüljárja a felvidéki magyar, illetve részben magyar párt kapcsolatainak állását a magyarországi parlamenti pártokkal. Az elemzésben a szerző, Hangácsi István a korábban az MKP-ban feszülő ellentétek felvillantásával indít, mely ellentétek aztán Bugárék távozásához és a Most-Híd megalakulásához vezettek. „A vezetés belső kompromisszumok révén szabályozni tudta a Duray Miklós és társai által képviselt autonómia-pártiakat, így volt lehetséges majdnem két cikluson keresztül a szlovák pártokkal való közös kormányzás” – írja a szerző.
2007-ben, Bugár leváltásával és Csáky elnökké választásával fordulópont következett be, amely elindította a 2009-es szakításhoz vezető folyamatot, melynek egyik alapelemére kiválóan utal a tanulmány írója: „A korábbi elnök mögött leginkább az országos szinten is ismert nagyvállalkozók álltak, akik jelentős vagyoni gyarapodásra és befolyásra tettek szert Bugár Béla alatt; így tehát komoly feszültség alakult ki a vezetésen belül”.
A cikk a továbbiakban számba veszi a két párt téziseinek legfontosabb elemeit, két oszlopra bontva felsorolva őket. Ezt követően a pártok magyarországi kapcsolatairól esik szó, kitérve az MKP-nak mind a Fidesszel fenntartott egyértelmű, valamint a – szerző szerint legalábbis – a Jobbikkal meglévő nem egészen egyértelmű viszonyára. Ami a magyarországi baloldal hozzáállását illeti, a szerző sommás megállapítása találó: „A magyar baloldal aktivitása a magyar-magyar kapcsolatok terén alig érzékelhető és valószínűleg a továbbiakban sem lesz e téren változás”. Az elemzés teljes terjedelmében elolvasható és letölthető itt: Hangácsi István: „A magyar-magyar kapcsolatok”
szd, Felvidék.ma
