Közép-Európa hasznos kezdeményezésekkel gazdagíthatja az egész Európai Uniót – fogalmazták meg egy bécsi pódiumbeszélgetés résztvevői.
Surján László (Fidesz), az Európai Parlament alelnöke a bécsi magyar nagykövetség és az Osztrák Tudományos Akadémia közös rendezvényén úgy vélekedett, hogy Németország és Franciaország mellett Közép-Európa az EU „harmadik motorja” lehetne. A régi német-francia motor ereje meggyengült és más tagállamok nélkül nem tudja végrehajtani kezdeményezéseit – mondta. Közös javaslatokkal Közép-Európa az egész EU számára hasznos szerepet tölthet be – fejtette ki. Rámutatott, hogy az Európai Unióban jelenleg is vannak laza csoportok, mint például az északi országok csoportja. Nem szabad, hogy Közép-Európa az Európai Unióval szemben határozza meg magát – vélekedett. Az EU-n belül vannak ellentétes érdekek, de végül mindig kompromisszum születik – hangsúlyozta. „Az EU és a világ változások előtt áll, és talán Közép-Európa elég bátor lesz ahhoz, hogy vezető szerepet vállaljon ebben” – jelentette ki. A munkának értéknek kell lennie, a gazdaságban felelősségre van szükség – hangsúlyozta.
Mikuláš Dzurinda volt szlovák kormányfő kiemelte, hogy a régiónak erősebben kell hallatnia a hangját és vállalkoznia kell arra, hogy politikai kezdeményezéseket is útnak indítson az EU-ban. A visegrádi országok kezdetben féltek politikai dimenziót adni együttműködésüknek – vélte. „Ma már elég érettek vagyunk ahhoz, hogy ne féljünk politikai témákat felvetni” – mondta a Szlovák Kereszténydemokrata Unió – Demokrata Párt (SDKÚ-DS) politikusa. Jelenleg Németország az egyedüli „erős ló”, amely a válságból kiutat keresve az Európai Unió szekerét húzza. „Ha ez az erős ló elfárad, az veszélyes lehet” – fogalmazott. A közép-európai országoknak kell Németország legszorosabb szövetségesének lenniük, mindaddig, amíg Berlin a stabilitást, fegyelmet és strukturális reformokat szorgalmazza – jelentette ki.
Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár hangsúlyozta, hogy a közép-európai régió továbbra is az európai gazdasági növekedés motorja lehet. Míg az euróövezetben 0,5-1 százalékos, Közép- és Kelet-Európában 2 százalékos növekedés várható a következő években. Az egy munkaerő-egységre eső termelékenység viszonylag alacsony az új tagállamokban, ezért fokozható. „Ha egyesítjük erőfeszítéseinket ezeknek az országoknak az érdekében, sokkal többet tudunk elérni” – jelentette ki.
A konzervatív Osztrák Néppárt volt politikusa egyúttal úgy vélekedett, a régió országainak magukhoz kell vonzaniuk a külföldi befektetőket és kiszámítható befektetési környezetre kell törekedniük. Mint hangoztatta, ez nincs ellentétben Surján Lászlónak a gazdasági szereplők felelősségére vonatkozó felvetésével.
MTI nyomán Felvidék.ma
