Óriási felháborodást kavart, hogy ötezer lejes (cca. 1100 euró) büntetést rótt ki Kovászna megye prefektusa, a június 4-én megrendezett sepsiszentgyörgyi trianoni megemlékezés MPP-s szervezőire.
A kormánybiztos egy 2001-es kormányhatározatra hivatkozott, amely szerint egy idegen ország himnuszát csak az illető ország hivatalos képviselői látogatása alkalmából szabad énekelni Románia területén.
Sespiszentgyörgyben már hatodik napja tüntetnek a prefektusi hivatal épülete előtt. Pénteken egy 250 méteres székely, illetve magyar zászlót húztak ki a főtéren és mintegy ötezren énekelték egyszerre a magyar himnuszt.
A tüntetés eredményeként a román kormány már leváltotta Kovászna, a Hargita és a Maros megyei prefektusokat, köszönhetően, hogy az RMDSZ panaszt emelt ellenük, hogy feszültséget keltenek a térségben élő magyarok és románok között.
A tüntetésen petíciót fogadtak el, melyben 3 nyelven (magyar, román, angol) szólították fel Bukarestet, hogy ne szítson ellentéteket a Székelyföldön élő románok és magyarok között azzal, hogy elemi jogokat vitatnak el a magyar közösség tagjaitól.
Napról napra nagyobbra duzzad a demonstráció, amit eredetileg a Magyar Polgári Párt kezdeményezett, de a másik két politikai szubjektum a Magyar Néppárt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is csatlakozott, hogy kinyilvánítsák a megmozdulás pártok felettiségét.
A petíció szerint „A XXI. században az Európai Unió tagjaként az a magatartás, amely üldöz egy kisebbségi nyelvet és jelképet, börtönnel fenyegeti a kisebbségi vezetőket, visszaállamosít, szisztematikusan uszít az erdélyi magyarság ellen, nem méltó ahhoz a Romániához, mely 25 éve lerázta magáról a diktatúra, az elnyomás láncait és a szabadság, a jogállamiság és az önkifejezés szabadsága mellett tette le a voksát.”
A tüntetők azt szeretnék, ha a magyar közösség szimbólumainak használatát, identitásának, nyelvének és kultúrájának a megőrzését lehetővé tevő törvények születnének.
„Romániának a kisebbségek, így a székelyek is ugyanolyan alkotó részei, mint a többségi nemzet. Mi is itt akarunk élni, mi is otthonunknak akarjuk érezni Romániát. Tegyenek róla, hogy ne megtűrt idegenekként gondoljanak ránk, hanem teljes jogú polgárokként lehessünk ennek az országnak az állampolgárai” – olvasható a kiáltványban.
A székelyek a tüntetéssorozat médiafigyelmét kihasználva egyben hangot adnak egyéb jogsértő ügyeik hangoztatására is. Így tiltakoznak a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégium újraállamosítása, az RMDSZ ellen terrorista fenyegetés gyanújával indított ügyészségi vizsgálat és a Székelyföldön kiújult hatósági jelképháború ellen is.
A felszólalt többek közt Böjte Csaba is, Antal Árpád pedig arra mutatott rá, hogy „Bukarestben félnek az igazságtól, félnek az 1989-es igazságtól, a 1918-as igazságtól és a mindennapok igazságától is, attól, hogy mi itt szülőföldünkön élünk, s nem fogunk megijedni attól, hogy megbüntetnek. Minden nap többen leszünk, megmutatjuk, hogy nem lehet ezt az országot nélkülünk újratervezni és nem lehet olyan országot építeni, ahol az erdélyi magyarokat másodrangú állampolgárként kezelik”
Csonka Ákos, Felvidék.Ma
