Az elmúlt tíz év alatt a szlovákiai települési önkormányzatoknak csak mindössze 7 százaléka írt ki valamilyen kérdésben referendumot. A helyi kérdések megvitatására, eldöntésére inkább más megoldásokat vesznek igénybe a települések.
A Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége által készített felmérés szerint a 2005-2015 közötti időszakban az önkormányzatok 92,9 százaléka egyáltalán nem kérte ki ily módon a lakosok véleményét. A megtartott népszavazásoknak is csak a 60 százaléka volt érvényes – ehhez az kell, hogy a jogosultak fele részt vegyen azon. A helyi referendumok alacsony számának hátterében részben anyagi okok állnak, de sokkal inkább az, hogy – főleg a kisebb települések – hatékonyabban és olcsóbban meg tudják oldani a választók véleményének kikérését (ilyen pl. a falugyűlés). A megtartott referendumok jelentős része a polgármesterek visszahívásáról (42,1 %) vagy helyi beruházásokról (30%) szólt.
A helyi népszavazás alkotmányos intézményébe vetett közbizalmat persze aligha erősítették a kormányzat azon lépései, amelyekkel egy érvényes és eredményes referendumon hozott döntést tökéletesen figyelmen kívül hagytak. Emlékezetes például a peredi, vagy épp a legutóbbi, bősi népszavazás esete…
szd, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”56494,55501,55383,55368,55349,55324″}
