A Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás a Komárom-Esztergom megyei Civil Információs Centrummal (CIC) közösen rendezett civil információs napot Komáromban. A július 18-i találkozón a Nemzetközi Visegrádi Alap pályázati lehetőségeiről esett szó, különleges hangsúllyal a határon átnyúló együttműködésről, az ún. Cross Border Corporation (CBC) kategóriáról is, amelynél elég két ország részvétele, míg a többi kategóriában legalább három partnerország részvétele szükséges.
A SZAKC meghívására vendégelőadóként a téma szakértője, Varga György, a Nemzetközi Visegrádi Alap ügyvezető igazgatóhelyettese érkezett Komáromba. A civil szervezetek számára meghirdetett információs napon részt vettek helyi (Észak- és Dél- Komáromból) illetve a környékbeli települések, a Dunaszerdahelyi járás civil szervezeteinek képviselői, valamint távolabbról, az Ipoly mentéről is érkeztek érdeklődők (Ipolyságról és a Pest megyei Szobról).
A Nemzetközi Visegrádi Alapról
A Nemzetközi Visegrádi Alap egy pozsonyi székhelyű nemzetközi szervezet, amelyet a négy visegrádi ország (Csehország, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország) kormánya hozott létre azzal a céllal, hogy elősegítse és támogassa a régió, illetve a V4-ek és más országok (Nyugat-Balkán és Keleti partnerségi régió) lakossága és intézményei közötti szorosabb együttműködést.
A V4 tagállamai közül kerülnek ki a szervezet ügyvezetői, akik három évre kapnak megbízatást. A budapesti származású Varga György jelenleg a soros ügyvezetés második évét tölti. Magyarország egykori prágai nagyköveteként, első kassai főkonzuljaként, majd a Prágai Magyar Kulturális Központ volt igazgatójaként széleskörű szlovákiai és csehországi tapasztalatokkal rendelkezik.
Varga György, a Nemzetközi Visegrádi Alap igazgatóhelyettese (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Cél: az alulról jövő kezdeményezések támogatása, a régiókra jellemző sajátosságok hangsúlyozása
Varga György, a Nemzetközi Visegrádi Alap igazgatóhelyettese előadásában kiemelte, hogy a Nemzetközi Visegrádi Alap az 1991 óta létező visegrádi együttműködés (V4-ek) egyetlen intézményesített nemzetközi szervezete. Célja az alulról jövő kezdeményezések előmozdítása. Alapelvként a nem kormányzati szereplők támogatását jelölte meg, amelyeknél viszont rendkívül fontos a „regionális hozzáadott érték” – hangsúlyozta az előadó.
A tagállamok egyenlő hozzájárulása mellett, további külső finanszírozással működő nemzetközi szervezet hivatalos nyelve szigorúan az angol. Úgy fogalmazott, hogy a nyelvi akadályokat könnyen le lehet küzdeni, ebben szükség esetén akár segítséget is tudnak nyújtani. Ám a legfontosabb, hogy a pályázat tartalma jó legyen – emelte ki Varga. Előadásában kitért arra, hogy 2004-től az EU szomszédságpolitikája is a figyelem középpontjába került, például a nyugat-balkáni, valamint a Keleti Partnerség országaiban meghirdetett ösztöndíjak és pályázatok is.
Újdonságok a Visegrádi Alapnál: összevont pályázatok, az önrész eltörlése, egyszerűsített beadás
A programok rövid áttekintése után részletesebben szólt az ún. small grants és standard grants pályázatairól – ebben az évben összevonásra kerültek –, amelyeket együttesen Visegrad Grants-nek neveznek immáron. Ezen belül azonban különválasztják a kisebb költségvetésű pályázatokat a nagyobbaktól (az előbbi legfeljebb 6 000 euróig terjed, az ezt maghaladó költségvetési összeg átlagosan, projektenként 13 000 euró körül mozog).
Megtudtuk, hogy a megvalósítás időszaka 6 hónaptól 12 hónapig terjedhet és az értékelésnek ötven munkanapon belül meg kell történnie. Pályázni évente négy alkalommal lehet. Határidő az alábbi időpontokban van: március, június, szeptember és december hónapok első napja.
Varga György továbbá arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy az idei, ún. „tesztévben” az eddigiekben meghatározott 20%-os önrészt már eltörölték, de azt kérte, erről mindenki tájékozódjon a szervezetnél, szerezzenek bizonyosságot. A kifizetés – mint mondta – részletekben történik, előfinanszírozással. Az elszámolást követően utalják az utolsó részletet. A költségeket természetesen számlamásolatokkal kell igazolni.
A Nemzetközi Visegrádi Alap programjai (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Szó volt az elszámolható és a nem elszámolható költségvetési tételekről is. Kiemelte, a pályázók 15 %-os átalányköltségekkel is számolhatnak (olyan költségek kifizetésére, melyeket a pályázók egyébként nem tudnak elszámolni).
A beadandó pályázatokkal kapcsolatban is történtek változások. Pályázni továbbra is elektronikus formában lehet, de mint említette, az utóbbi év vívmánya, hogy a pályázat benyújtása egyszerűsödött. A szükséges partnerségi szerződéseket és az azonosításra alkalmas dokumentumokat csak a szerződés aláírásakor kell csatolni.
Hasznos tanácsok a Visegrádi Alap pályázataival kapcsolatban
Pályázati alapelvekként a következőket tüntette fel: a projekt mutasson fel regionális hozzáadott értéket, amely bár „megfoghatatlan, ám mégis evidens” – fogalmazott Varga György. Az előadáson elhangzott, hogy a projektekben legalább három (határon átnyúló együttműködés, azaz a „CBC” esetén elégséges kettő) visegrádi szereplőnek kell részt vennie, de nagyobb eséllyel pályáznak azok, akik mind a négy visegrádi országot bevonják a programjukba.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy pályázó csak egy projektet nyújthat be, ám projekt-partnerek lehetnek több projektben is. A pályázat írásával kapcsolatban azt tanácsolta, hogy a pályázó inspirálódjon a már megvalósult projektekkel. „A jó elgondolásokat fogalmazzuk meg lényegre törően és találjunk megfelelő partnereket a visegrádi országokból” – fogalmazott.
További hasznos tanácsként javasolta, ne elégedjünk meg a további kettő más-más V4 országból való partnerekkel. Az sem kizáró ok, ha a néhány partner nem a V4 országaiból kerül ki (gondolt itt Ukrajnára, Romániára, de akár Ausztriára is).
A pályázatok témája: hangsúlyeltolódások figyelhetők meg
Általában véve nincs megkötés a pályázatok tartalmára, témájára vonatkozóan, azonban fontos, hogy rendelkezzen visegrádi dimenzióval, azaz a projekt a V4-országokkal foglalkozzon – mondta el a találkozón Varga György. Fontos, hogy a projekt a V4 országai között, vagy a V4-országok és más országok között alakítson ki együttműködést. Megemlítette, hogy az utóbbi időben hangsúlyeltolódás figyelhető meg: a kultúráról inkább a társadalmi-politikai témák felé.
Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója is felszólalt (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Ki pályázhat?
A pályázók köréről úgy fogalmazott, nem kormányzati szervezetek pályázhatnak. Ezek lehetnek civil és non-profit szereplők, önkormányzatok, települések, állami és költségvetési intézmények (leginkább oktatási intézmények), egyetemek, kutatóintézetek, kutatóhelyek, de akár közintézmények is. „Kivéve természetesen azon közintézmények, melyek közvetlenül állami támogatást, finanszírozást kapnak” – emelete ki. Hangsúlyozta, akár természetes személyek és magánvállalkozások is pályázhatnak.
Az előadás során szó volt még a támogatások régiók szerinti megoszlásáról – Varga György táblázatokon prezentálta az elmúlt 15 év átlagát. Elmondta, a tagállamok mellett állandó támogatója az alapnak Hollandia, Dél-Korea és Svédország. További támogatók az USA mellett még Németország, Kanada és Svájc.
A civil információs nap tanulsága: nem feladni!
Varga György előadását követően, a jelenlévő civil szervezetek kérdéseket intéztek Varga Györgyhöz, aki segítőkészen válaszolta meg azokat, sokszor nagyon határozott, konkrét javaslatokat téve. A Szövetség a Közös Célokért igazgatója, Pogány Erzsébet megköszönte mind a jelenlévőknek, mind az előadónak a részvételt és hangsúlyozta, érdemes benyújtani a pályázatokat az alaphoz és az eddigi sikertelenségeken felülkerekedve, nem feladni. Akár ugyanazt a projektet, amit már egyszer benyújtottak, ám nem bírálták el pozitívan, érdemes átdolgozni, és addig gyúrni, amíg sikerrel nem járnak – buzdította a jelenlévőket.
A szerző felvételei
[pe2-gallery album=”http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/108427883720896117453/albumid/6308721610471388161?alt=rss&hl=en_US&kind=photo” ]
