A Nyitra melletti Alsóbodokon található Paulisz-rancs adott otthont a Szövetség a Közös Célokért és a Zoboralja Közhasznú Társulás által közösen rendezett szakmai konferenciának a magyar szórvány napja alkalmából november 19-én.
A konferencián részt vevő civil szervezetek, polgári társulások képviselőit Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója köszöntötte. Majd Ladányi Lajos, a Zoboralja Közhasznú Társulás nevében a felvidéki magyarság szórványban élő közösségeiről tartott előadásában kiemelte, hogy a SZAKC megalakulása óta kezeli a magyarság megmaradása szempontjából igen fontos témát.
Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója, és Duray Miklós elnök (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Nyolc éve kezdődött
Ladányi Lajos elmondta: a Felvidéken nyolc évvel ezelőtt kezdtek módszeresen foglalkozni szórványkezeléssel. Hangsúlyozta, korábban a felvidéki magyar társadalmi, politikai és kulturális szervezetek nem foglalkoztak ezzel a témakörrel. Nem készült semmilyen tanulmány, tervezet, amely a szórványgondozás problémájára irányult volna – fogalmazott Ladányi.
2008-ban éppen Alsóbodokon az MKP stratégiai tanácsa és a Zoboralja Közhasznú Társulás szervezésében, a Szövetség a Közös Célokért szakmai közreműködése mellett hívták össze azt a kárpát-medencei szórványkonferenciát, amelyen külhoni és magyarországi szakemberek ismertették kidolgozott szórványprogramjaikat és stratégiai elképzeléseiket. Majd Duray Miklós javaslatára megalakult az MKP munkáját segítő stratégiai tanács – emlékezett vissza a kezdetekre Ladányi. Ezen a tanácson belül hét műhely jött létre, köztük a szórványprogramok műhelye, amely feladatául tűzte ki a felvidéki szórványstratégia elkészítését erdélyi, délvidéki és a kárpátaljai szórványprogramok tanulmányozásával – foglalta össze.
Ladányi Lajos a Zoboralja Közhasznú Társulás elnöke (Fotó: Szalai Erika/Felvidek.ma)
„A szórványosodás ütemének lassítása, illetve megállítása azóta is társadalmi feladat és nemzeti ügy” – hangsúlyozta Ladányi Lajos. A szórványstratégia kidolgozásáról elmondta, alapvető szempont volt a felvidéki magyarság által lakott települések földrajzi elhelyezkedése. Majd kiemelte, hogy a szórványgondozás két eszközrendszerre épül: az identitásőrző programok szervezésére és az intézményrendszer kiépítésére, létrehozására.
„Az identitást őrző programokat igény szerint, a helyi közösségekre támaszkodva kell megvalósítani oktatásügyi, közösségfejlesztési, önkormányzati, kulturális, valamint egyházi téren. Az oktatás ügyének elhanyagolása a szórványosodás egyik kiváltó oka” – emelte ki Ladányi.
„Ezt a mítoszt le kell rombolni”
A konferencia folytatásában az oktatás maradt a téma. Meghívott előadóként érkezett Alsóbodokra Tóth Tibor, a magyariskola.sk működtetője, aki röviden bemutatta a három éve alakult portált. Elmondta, hogy a portál remek lehetőséget kínál az oktatási információszerzés terén, valamint a kisiskolák fennmaradásának elősegítésében is fontos szerepet játszik. „A projekt lényege, hogy kiszolgálja a pedagógusokat. Eseménynaptárral, iskolalistával segíti a pedagógusok munkáját, akiknek talán a legfontosabb a szerepük megmaradásunk szempontjából” – fogalmazott Tóth Tibor. Hangsúlyozta, a szlovák minisztériumok nem oldják meg a problémáinkat, magunknak kell azt megtennünk.
Tóth Tibor, a magyariskola.sk portál működtetője (Fotó: Szalai Erika/Felvidek.ma)
Ebben próbál segíteni és aktívan részt venni a portál – mondta Tóth Tibor. Mítosznak nevezte a magyar gyermekeket nevelő szülők tévhitét, mely szerint gyermekeik csak akkor érvényesülnek, ha szlovák tanítási nyelvű iskolába íratják őket. „Ezt a mítoszt le kell rombolni és mi ezen dolgozunk” – összegezte. Beszámolt továbbá legújabb projektjükről , a „Beszéljünk iskoláink jövőjéről”. Ennek keretében magyar tannyelvű iskolákat látogatnak meg, ahol műhelymunka során monitorozzák a diákok és szüleik, pedagógusaik jövőképét. Ebből pedig egy olyan anyag készül, ami szemlélteti a magyar ajkúak céljait – számolt be a programról Tóth Tibor.
A konferencia résztvevői (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
„A Százak Tanácsa a reménykedés és bizalom forrása”
A konferencia előadásait színesítette a Százak Tanácsának három tagja: Szíjártó István egyetemi docens, irodalomtörténész, Fekete Gyula közgazdász (az alapító Fekete Gyula fia), Kisida Elek egyetemi magántanár sebész főorvos.
A szervezet létrejöttéről Szíjártó István beszélt. A húsz évvel ezelőtt alapított Százak Tanácsa célja, hogy szükség szerint a nemzeti sorskérdésekben, a legfontosabb közéleti ügyekben-gondokban nyilatkozataival, állásfoglalásaival legjobb tudása, jó lelkiismerete szerint hitelesen képviselje a civil társadalmat. Mint mondta, a nemzeti sorskérdéseket érintő ügyekben stratégiai elemzéseket készítenek, ajánlásokat tesznek. Szíjártó István hangsúlyozta, fő feladatuk az egységes magyar nemzet nyelvi, kulturális, történelmi értékeit őrizni és védelmezni. Tagjairól elmondta, részt vállalnak az oktatás, elsősorban a felsőoktatás, a népegészségügy, a hitélet, a nemzeti és egyetemes értékeket is őrző kultúra terjesztésében is. Szíjártó véleménye szerint a Százak Tanácsa a reménykedés és a bizalom forrása.
Elsőként az elhunyt alapító-elnök Fekete Gyula fia, ifj. Fekete Gyula adott elő „S. O. S. Európa és a magyarság helyzete c. előadását hallgathatta meg a közönség, majd Kisida Elek sebész főorvos A személy felelőssége és lehetősége című előadását tolmácsolta. Legvégül Szíjártó István irodalomtörténész a nemrégiben elhunyt Csoóri Sándor költőre emlékezett.
A konferenciát a SZAKC közgyűlése követi 13 órától.
