A becslések szerint 700 000 és 1, 1 millió között van azon magyar állampolgárok száma, akiket a második világháború után munkatáborokba hurcoltak, ennél több embert csak Németországból és Japánból vittek el és vetettek hadifogságba.
Ezek az adatok azt mutatják, hogy a lakosságszám arányai alapján ez a fajta megtorlás leginkább Magyarországot sújtotta – jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Gulág-emlékév zárásához és a kommunizmus emléknapjához kapcsolódó rendezvények hétfői megnyitóján Budapesten.
Sosem szabad elfeledni azt, ami a Gulágra hurcoltakkal történt –jelentette ki Potápi Árpád János a Magyarság Házában tartott sajtótájékoztatón, aki szerint a büntetőtáborokban a fizikai megsemmisítés volt az egyik cél, ezért nyugodtan mondhatjuk azt is, hogy azok koncentrációs táborok voltak. A polgári lakosság összeterelése és Szovjetunióba hurcolása már 1944-ben megkezdődött és a Gulágra hurcolt civilek között Kárpátalján és a Délvidéken különösen sok volt a magyar és a német ajkú, utóbbiak aránya pedig a dél-dunántúliak között volt különösen magas – jelentette ki az államtitkár.
A budai Várban, a Magyarság Házában Barakkba zárva – Életre ítélve címmel rendezett programsorozat megnyitóján Potápi Árpád János arról is beszélt, hogy rendkívül fontos minél több fiatalnak látnia a kiállítást, és részt vennie az egyhetes programsorozaton, hiszen ma már keveseknek élnek nagyszüleik, dédszüleik a meghurcoltatások hét évtizeddel ezelőtti elszenvedői közül. Ráadásul sokan voltak, akik nem élték túl ezeket a megpróbáltatásokat és a visszatérők évtizedeken keresztül nem szólhattak arról, ami velük ott történt, de ma már nyíltan beszélhetünk és emlékezhetünk – jelentette ki Potápi Árpád János.
