Egyedülálló kezdeményezésként civilek nyújtanak segítő kezet az önkormányzatnak, és próbálják megoldani a jelenlegi legégetőbb gondokat: a város központjában lévő park rendeltetésszerű használatát, valamint a hajléktalanként élők problémáját.
A gútai önkormányzat még idén júliusban hozott egy általános érvényű rendeletet, melynek értelmében az év minden egyes napján tilos az alkoholfogyasztás a Szent Rozália parkban. Tette ezt azért, mert nagyon sok panasz érkezett a lakosoktól, hogy a parkban életvitelszerűen ott tartózkodó személyek viselkedésükkel éjjel és nappal is zavarják az ott lakókat, illetve azokat, akik kikapcsolódni szeretnének a parkban.
A Szent Rozália parkban ennek a rendeletnek köszönhetően sem sikerült azonban az áldatlan állapotokat megszüntetni. Állandó „lakói” (hét-nyolc hajléktalan) viselkedésükkel továbbra is megkeserítik a gútaiak életét. Ráadásul a park közvetlen közelében alapiskola is van, további két alapiskola pedig szintén a közelben található.
A nemrégiben Gútán alakult Köz-Ért Polgári Kör kezdeményezésére összeállítottak egy értékelemző projektet, melynek segítségével határozott megoldási javaslatokat készítettek elő, majd a képviselő-testület elé terjesztették azokat. Samu István, a Köz-Ért elnöke, egyben városi képviselő is, kezdeményezésükről elmondta, a civil szférának a kulturális, közösségépítő szervezési programokon és eseményeken túl fontos szerepe kell legyen saját környezete javításában. „Az elkészült tanulmánnyal szándékunk szerint megoldást keresünk a felmerült problémákra, és városunk boldogulását szeretnénk előmozdítani“ ─ fogalmazott.
A Szent Rozália park (Fotó: a Köz-Ért Polgári Kör facebook oldala)
Értékelemző szemlélet az önkormányzati szektorban
A tudományosan megalapozott módszerrel kidolgozott javaslatcsomagot Szeiner Zsuzsanna értékelemző szakember szakmai koordinálása mellett egy szakmai csapat dolgozta ki: Samu István önkormányzati képviselő, Rigó Andrea pedagógus, szociális terepmunkás, Zsélyi Zoltán városi rendőr és Kurucz József civil aktivista. Az elkészült, úgynevezett döntés-előkészítő tanulmányt október elején nyilvános fórum keretében már be is mutatták a lakosságnak és a képviselőknek – tudtuk meg Szeiner Zsuzsától, aki hozzátette, ezt a módszert számos fejlett ország közigazgatásában, és konkrétan az önkormányzati szektorban is használják. „Az értékelemző szemlélet egyben döntés-előkészítő eljárás is. Ennek lényege, hogy nemcsak az olcsóbbat, illetve nemcsak a jobbat keresi, hanem a szükséges igényeket a legkisebb költség mellett elégíti ki” ─ mondta Szeiner.
A döntés-előkészítő tanulmány tartalmazza a fennálló problémát, ismerteti a szakmai csapat által összeállított javaslatokat, a javaslatok megvalósításának költségigényét, valamint a javaslatok végrehajtásának ütemezését – tudtuk meg. A három hónapig tartó munka eredményeként rövid, közepes és hosszú távú célok megfogalmazása mellett 38 javaslatot tettek, és a megoldási javaslat részeként költségtervet készítettek, mely tartalmazza a rendelkezésre álló alternatív forrásokat, valamint a javasolt intézkedések bevezetésének módját is.
A javaslatok között szerepel a hajléktalanok problémájának megoldása is
A tanulmány hosszú távú céljai között szerepel, hogy a város parkjait újra a családok, gyermekek, és idősek használhassák szabadidejük eltöltésére, és kulturális rendezvényeket is tarthassanak ott. Ehhez elengedhetetlen, hogy a park tiszta és rendezett legyen, és illetéktelenek ne használhassák azt. Javasolják továbbá a Szent Rozália parkban életvitelszerűen élő, annak szökőkútjában fürdőző, ittas, bedrogozott állapotban a padokon heverő hajléktalanok számára létrehozni egy közösségi házat, ahol felügyelet alatt lehetnek. „Az elhelyezésük azért fontos, mivel ennek megoldása nélkül nem lehet hosszú távon hatékony orvoslást találni. A közösségi ház nem kizárólag a parkban tartózkodók számára szolgálhatna egy alternatív tartózkodási helyként, hanem a város rászoruló rétegéről való alapvető szociális gondoskodás helyszíne is lehetne” – magyarázta Szeiner Zsuzsa, aki hozzátette, a közösségi ház működtetésének anyagi fedezetére állami hozzájárulás igénybe vehető a Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal közreműködésével.
Nem rendeltetésszerű használat… (Fotó: Köz-Ért Polgári Kör facebook-oldala)
Az önkormányzat nélkül nem működhet
A 38 konkrét javaslat között szerepel, hogy a városvezetésnek szükséges elköteleznie magát a park védelme mellett, azaz általános érvényű rendeletben kell megszabnia a parkokban, illetve a városi fenntartású játszótereken való tartózkodás feltételeit. Emellett szorgalmazza a park körbekerítését, és azt, hogy az éjszakai órákban zárva legyen. De olyan valós igényeket is megfogalmaz a hatvan oldalból álló dokumentum, mint a városi hivatal szociális osztályának személyi bővítése, amely a hivatalon belüli munkaerő-átcsoportosítás formájában megoldható lenne. A tanulmány készítői szerint jelenleg a város összes szociális ügyekkel kapcsolatos hivatali intéznivalóját egy személy látja el – ami egy 11 ezer lakosú városban valóban kevésnek tűnik.
Az EU támogatáspolitikája is szorgalmazza a civilek és az önkormányzat összefogását
A nyilvános fórumon bemutatott értékelemző projekt segítségével elindulhat Gútán a civilek és az önkormányzat közötti együttműködés. Tény, hogy a közösségfejlesztési folyamat egy településen a lakosság aktivizálásával kezdődik, majd a problémák felismerésével és azok nyilvánossá tételével folytatódik. Szerencsés esetekben egyre többen csatlakoznak – akár a gazdasági szférából is ─ a folyamathoz, és eljutnak a közösségben megfogalmazódó feladatok felismeréséhez, tervezéséhez és közösségi megoldásához.
Gútán ennek már kézzel fogható bizonyítéka az elkészült tanulmány. A civilek és az önkormányzat összefogása igazán hasznos és gyümölcsöző lehetne, hiszen az Európai Unió támogatáspolitikája is arra az újszerű elvre támaszkodik, amelynek alapján azok a pályázati projektek részesülnek előnyben, amelyek hármas partnerségre (önkormányzat–gazdasági szféra–civil szféra) épülnek.
Sajnos, az önkormányzat részéről egyelőre nem tapasztalható nagy érdeklődés a tanulmány iránt, amelynek javasolt megoldásai a város közösségi fejlesztési tervébe is bekerülhetnének. A nyilvános fórumon Samu István képviselőn kívül csupán ketten jelentek meg a meghívott 17 képviselőből. Ettől függetlenül a Köz-Ért Polgári Kör elnöke, Samu István bizakodó. Érdeklődésünkre elmondta, a képviselők már megkapták a tanulmányt és reméli, hamarosan a testület foglalkozni is fog vele. „Németh Iveta képviselőtől már szóbeli ígéretet kaptunk, hogy a szociális bizottság elé terjeszti az anyagot” – számolt be.
