Ján Richter, Munka-, Szociális- és Családügyi miniszter azokról a változásokról beszélt, amelyek május elsejétől lépnek érvénybe. Elvet minden olyan javaslatot, amely különbséget tenne az egyes régiók dolgozóinak bérezésében – jelentette ki a Szlovák Televízió déli adásában a miniszter.
Utalt ezzel Jana Kiššová, a SaS képviselője kezdeményezésére, aki más és más bérezést akart elérni az ország egyes területein, bizonygatva, hogy a különböző régiókban mások a lakhatási és megélhetési költségek, így szükséges lenne az eltérő bérezés is. Ján Richter hangsúlyozta, hogy idén tovább csökken a munkanélküliségi ráta, olyannyira, hogy már 4% alá esik.
A munkatörvény változásai, amelyek május elsejétől érvényesek főleg abban jelentősek, hogy nőnek a dolgozók juttatásai, ebben egyeztek meg a szakszervezetek, a munkáltatók és a tárca.
Jana Kiššová érvelése ezzel kapcsolatosan az, hogy mindebből csupán az államnak van haszna. Kitért arra is, hogy Szlovákiában motiválni kellene az embereket saját vállalkozások, saját munkahelyek kialakítására. Szerinte bonyolult a vállalkozások beindítása és túl sok körülötte a felesleges adminisztráció.
Ján Richter kijelentette, hogy az utóbbi hónapokban 8000 új munkahely jön létre, amelyből 1300-at külföldiek töltenek be. Több régióban egyszerűen már nincs képzett munkaerő, ezért a most még külföldön dolgozó munkásainkat kellene kellő változásokkal visszacsábítani. Megoldást kellene találni a roma lakosság munkába állítására és a jelenleg állás nélküli bányászok esetében is.
De lássuk a változásokat!
A parlament elfogadta a Munkatörvénykönyv azon módosításait, amelyek szerint emelkedik az éjszakai munka és az ünnepnapokon illetve szombat-vasárnap végzett munka után járó bér.
A pékek esetében illetve azokon a munkahelyeken, ahol főleg éjszakai műszakban dolgoznak, kivételt tettek azzal, hogy az éjszakai bérpótlékot a munkavállaló egyeztetheti a munkaadóval olyan értelemben, hogy az emelést a munkaszerződés tartalmazhatja. Ez a kivétel azonban bizonyos megkötéseket is tartalmaz, meghatározza, hogy a bérkiegészítés mennyitől meddig terjedhet.
Az éjjeli munka után kifizetett bér bevezetése két részben valósul meg, és megkülönböztetik aszerint, hogy általános vagy veszélyeztetett, rizikós munkakörről van-e szó. Az általános munkakörben az alapbér 30%-a lehet az órabér, amely a következő évtől 40%-ra emelkedik. A rizikós munkahelyek esetében az emelkedés 35%-ot, majd a következő évben május 1-től 50%-ot tesz ki.
Kivételt képeznek azok a munkahelyek, ahol a kollektív szerződésben másként határoznak, de ott is 25%-nak, majd a következő évtől 35%-nak kell lennie az emelésnek. Azokban a cégekben, ahol nincsenek szakszervezetek, a munkabéremelésről a munkaszerződés megkötése során kell dönteni. A veszélyeztetett munkáknál azonban minden esetben érvényesíteni kell a béremelést.
A hétvégi munkáért járó órabért eredetileg a duplájára akarták emelni. Végül a szakszervezetek, a tárca és a munkáltatók az idei béremelést a szombati munkáért 25%-ban állapították meg, a következő évtől 50%-ban. A vasárnapi munkáért járó fizetséget most május 1-től 50%-kal, a jövő évtől 100%-kal emelik. Kivételt jelentenek azok a cégek, ahol állandó a vasárnapi munka.
Nem változott a javaslat az ünnepnapokon végzett munkáért kifizetett bérnél, ott az 50%-os juttatást 100%-ra emelték.
Elfogadták a szakszervezetek módosító javaslatát is arra vonatkozóan, hogy a hétvégi juttatások emelése érintse az állami szférában és a közigazgatásban dolgozókat is.
Bevezetésre kerül a 13. és 14. fizetés is, de ez a munkaadók számára önkéntes alapon történik. Fokozatosan felszabadulnak azonban az adófizetés alól, amennyiben a fizetés nem éri el az 500 eurót. A munkabérnek pedig el kell érnie a minimálbér összegét.
A 13. fizetést először idén júniusban, mint nyári juttatást, a 14. fizetést decemberben kell kifizetni. A 13. fizetést azonban csak az a dolgozó kapja meg, akinek legalább 2 éves folyamatos munkaviszonya van a vállalatnál, cégnél, a 14. fizetést pedig az, akinek 4 éves folyamatos munkaviszonya van, és feltétel, hogy már a 13. fizetést is megkapta.
Változik ezeknek a juttatásoknak az adózása is. Feltétel mindkét esetben, hogy a juttatások összege kötelezően a dolgozó átlagbérének kell megfelelnie. A 13. fizetés az idén felszabadul az egészségbiztosítási járulék alól, a következő évtől már az egyéb adófajták és szociális befizetések alól is. Ugyanez a helyzet a 14. fizetésnél is, ott 2020-tól lép érvénybe a szociális járulék befizetésének eltörlése.
A módosító javaslatok szerint a munkaadók jutalmazás formájában fizethetnek bért dolgozóiknak a nyári szabadságolások ideje alatt vállalt helyettesítésekért és a karácsonyi ünnepek alatt végzett munkáért. Ennek az az értelme, hogy az állami alkalmazottak is olyan juttatásokban részesüljenek, mint azok, akiknek ezt a Munkatörvénykönyv előírja.
(TASR/tvnoviny.sk/Felvidek.ma)
