Dél-Tirolban tartott szakmai régiós fórumot december 13–14-én az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN). A Magyar Közösség Pártja a FUEN-tagszervezteként kapott meghívást az eszmecserére. Az ott szerzett tapasztalatairól Őry Pétert, az MKP Országos Tanácsának elnökét kérdeztük.
Vincze Loránt FUEN-elnök közösségi oldalán hangsúlyozta, hogy ez „nagyszerű lehetőség volt arra, hogy dél-tiroliak, baszkföldiek, katalánok, székelyföldiek, brandenburgiak, frízföldiek, sziléziaiak, karintiaiak, schleswigiek, felvidékiek és muravidékiek közösen beszéljenek nemcsak nehézségeikről, hanem arról is, milyen megoldásokkal tudják előmozdítani régiójuk fejlődését. Hiszen egymástól, a hasonló helyzetben lévő közösségektől tanulhatunk a legtöbbet.”
Mi az, ami leginkább megragadta az Ön figyelmét, annak tudatában is, hogy a szlovák politikusok gyakran hangoztatják a standard feletti kisebbségi jogokat?
„Nagyon érdekes előadásokat hallhattunk a különböző régiók nyelvhasználati helyzetéről. A leuveni egyetem egyik előadója nemcsak a nyelvhasználat belgiumi lehetőségeit ecsetelte, hanem rámutatott, hogy más nyelvterületű településekre történő beköltözés esetében a belgiumi jogszabály megköveteli, hogy aki odaköltözik, az bírja az ott lévő településen élő többség nyelvét.
Például, ha valaki francia nyelvterületű községből költözik egy holland nyelvterületű településre, akkor tudnia kell hollandul. Ezt hallván az emberben természetesen felvetődik a szlovákiai helyzettel való összehasonlítás, hiszen nálunk azt tapasztaljuk, hogy a településre beköltözők problémásnak tartják, hogy új lakóhelyükön a kommunikáció magyarul vagy ruszinul történik.
Szlovákiában keveset hallunk a németországi Cottbus környékén élő szorbokról. Nos, a 60 ezres szláv kisebbséget teljes kétnyelvűség illeti meg.
Lehetőségünk volt betekinteni a dél-tiroli parlament munkájába. A parlament egyik alelnöke egész napon át kísért bennünket. Megtapasztaltuk, hogy ami nálunk egyesek úgynevezett ingerküszöbét negatívan üti meg – például a kétnyelvű irányjelző táblák esetében –, az ott teljesen normális. Ami nálunk szinte elképzelhetetlennek tűnik, az ott standard.
Dél-Tirolban minden kétnyelvű, vonatkozik ez a parlament teljes kommunikációjára, mindenkinek lehetősége van olaszul vagy németül felszólalni.
Még a néhány ezres ladin kisebbség részére is minden dokumentumot lefordítanak a nyelvükre.
Ez csak néhány kiragadott példa az európai őshonos kisebbségek nyelvhasználati lehetőségeiből. Noha a nyelvhasználat témájában a mi problémáink közelebb állnak az erdélyiekéhez (ők is képviseltették magukat Dél-Tirolban), látnunk kell, hogy azok a problémák, amelyek más Nyugat-Európában élő közösségeken belül felmerültek, nálunk szinte „elérhetetlen kategóriának” mutatkoznak.
Tartalmas és tanulságos összejövetel volt. A mi helyzetünk prezentálására én is elvittem magammal a Pro Civis Polgári Társulás nyelvhasználati körülményeinket bemutató kiadványait” – mondta portálunknak nyilatkozva Őry Péter.
