A jeles nap alkalmából – január harmadik hetében – számos megemlékezésre került sor a Felvidéken. A magyar kultúra egyetemes értékeinek dicséretéhez csatlakozik néhány helyszíni beszámoló, mely a nemzeti kultúra tiszteletére rendezett események színes palettáját bővíti.
Akik megzenésített versekkel állnak őrt a nemzeti kultúra felett
Kürtön a helyi székhelyű Hajnalvándor verséneklő együttes szólította meg a közönséget, hogy az általuk komponált, énekelt dallamokkal idézzék meg a magyar költészet gyöngyszemeinek üzenetét. A húsz éve működő, tizennégy tagú együttes a keresztény-nemzeti értékeket tolmácsolta az est folyamán, Dsida Jenő, Sík Sándor, Petőfi Sándor, Reményik Sándor, Áprily Lajos, Weöres Sándor versein keresztül.
Elhangzott az együttes vezetőjének, Danczi Mónikának saját, megzenésített költeménye, A felvidéki bujdosó balladája című ének is. Az együttes repertoárján szereplő kétszázötven vers zenei szerzője, Danczi Mónika elmondta, hogy a versek olvasása közben szólal meg lelkében a dallam, melyet a zenekar tagjaival közösen hangszerelnek.
Sütő Zsolt helyi borász a rendezvényhez rendelkezésre bocsátotta az általa üzemeltetett borászatot, mely különös hangulatával számos kulturális program helyszíne a községben. Az est vendége Kurucz Anikó irodalomtörténész volt, aki a zeneszámokat novella- és versmondásával színesítette.
Bagin Árpád köszönti a vendéget, Pajor András plébánost (Fotó: Tallósi Norbert)
Sík Sándor A torony kürtöse című megzenésített versét Danczi Mónika így ajánlotta a hallgatóságnak: „Álljunk mi is a vártán, úgy, mint a torony kürtöse, aki minden éjjel őrzi az alvó várat, a mulatozó népet, azokat, akik csupán az életet élvezik. Míg azoknak, akiket a „vár ura” a vártára állított, feladatuk van. Nekünk az a feladatuk, hogy álljunk őrt, kultúránk, anyanyelvünk, értékeink, hagyományaink, az őseink által ránk hagyott kincsek és önmagunk felett, mint azt a torony kürtöse teszi.”
A keresztény nemzettudat megtartó ereje
A Csemadok ógyallai szervezete meghívására érkezett Pajor András budapesti plébános, író, publicista, a Keresztény Kulturális Akadémia elnöke az ógyallai magyar kultúra fellegvárába, a Hagyományok Házába. Az író-olvasó találkozón szép számú közönség előtt köszöntötte a vendéget Bagin Árpád, az alapszervezet elnöke.
A magyar kultúra jelenéről és jövőjéről, a keresztény nemzettudatról, erkölcsről, irodalomról, és művészetről esett szó az est folyamán. Pajor András atya elhozta néhány könyvét, melyet megvásárolhattak az érdeklődők, így a Katonalevelek, a Rongyosok és az Ormok és gyökerek címűt.
Az utóbbi a nemzettudat erkölcsteológiája, művészet- és kultúretika, mely rámutat a kultúra és az álkultúra definíciójára. A könyv fülszövegében ez olvasható: „Annak tudatában épül fel az erkölcsteológiának e mindeddig kidolgozatlan fejezete, hogy olyan olvasók kezébe is kerül, akik eddig erkölcstani és teológiai könyveket nem nagyon olvastak, de a hazafiság eszményéhez most bővebb, elmélyültebb megalapozást keresnek. Ezért is, és a jegyzet sajátságos gondolatmenetének érdekében is kerülnek az olvasó elé az ember erkölcsi alkatára vonatkozó alapfogalmak.”
Pajor András elmondta, hogy a Keresztény Kulturális Akadémia célja a keresztény szellemű nemzeti kultúrának, mint folyamatos, legfontosabb fenntartó erőnek a népszerűsítése, elsősorban a ma élő, ezt szolgáló géniuszok baráti összefogásával, valamint országos, és határon kívüli magyar közösségek regionális bevonásával.
Az egyetemes keresztény gondolkodás (Universal Christian Thought) magyarországi szervezete, amely mind az anyaországi, mind a határokon túli regionális csoportokkal képez egy kultúrát terjesztő hálózatot és kapcsolatot tart a többi keresztény értelmiségi mozgalmak között.
Feladata az európai ember, család és nemzeti közösség visszavezetése eredeti szellemi forrásaihoz.
Ennek szellemiségében zajlott a léleképítő előadás, amikor a kereszténység és a nemzettudat közötti szoros összefüggésről, az egymásból való eredeztetéséről hallhattak előadást és választ kaptak arra a kérdésre, fontos-e a keresztény ember számára a nemzettudat. Az est vendégei megtekinthették a közelmúltban megnyílt „Életút” című képzőművészeti kiállítást, mely az egy éve elhunyt V. Nagy János László munkásságát idézi a Hagyományok Házában.
Zarándy Kleofás szerzetes-tanár a nagyölvedi iskola diákjaival (Fotó: Berényi Kornélia)
Gyökerek és szárnyak
A szőgyéni Csongrády Lajos Alapiskola választott mottója mentén szervezi a nemzeti értékeket éltető programokat: „…a gyermekeknek két dolgot kell adnunk, gyökereket és szárnyakat.”
A magyar kultúra jeles napján az iskola diáksága a Himnusz írójával és szövegével ismerkedett, és az intézmény folyosóján látható helytörténeti kiállítás anyagával elemezték a magyar kultúra sokszínűségét, majd az iskola új értéktárának anyagával emlékeztek névadójukra, Csongrády Lajos kántortanítóra, a „jóságos mester úrra”. Megidézték sokrétű örökségét, az általa írt Arany ábécét, mely aktuális üzeneteket közvetít a mai kor emberének, gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt.
Ahol a példák óriások
Nagyölveden az alapiskolában a rendhagyó emléknap vendége, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium tanára, Zarándy Kleofás szerzetes járt. Kleofás testvér filmvetítésen keresztül ismertette Boldog Temesvári Pelbárt ferences szerzetes, skolasztikus író, prédikátor életét, és a mai kor emberének szóló tanítását.
Megismerhette a hallgatóság néhány ferences rendi vértanú életútját, mely a Krisztushoz való hűséget példázza. Az iskola napi programjában foglalkoztak még a Himnusz írójával és szövegével. Foglalkozásokon keresztül sorakoztatták fel a magyar nemzeti kultúra sokrétű értékét, hűen az iskola mottójához, miszerint: „A szavak törpék, a példák óriások.”
