Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt a március 15-ei nemzeti ünnepen, vasárnap.
A zászlót Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök jelenlétében a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a lovas díszegység.
A téren mindössze néhány ember követte végig az idei nemzeti ünnep egyetlen központi programját. A többi központi rendezvényt – köztük Orbán Viktor miniszterelnök múzeumkerti beszédét, valamint a Kossuth- és a Széchenyi-díjak átadását – a koronavírus miatt lemondták.
A szabadság és a hűség adja március 15-e erejét
– jelentette ki Áder János ünnepi beszédében, amelyet a közszolgálati televízió sugárzott vasárnap.
Az államfő a koronavírus-járványra utalva arra kért mindenkit, hogy otthonában emlékezzen. Most épp szerényebb körülmények között, kicsit több aggodalommal, mint máskor, de bizakodva – tette hozzá.
Áder János azt mondta, ha a magyarok 172 éve bízni tudtak egymásban, akkor ma is számíthatunk, támaszkodhatunk egymásra. A köztársasági elnök aláhúzta, március 15-ét a történelmi távlat ellenére is közel érezzük magunkhoz, mert ez a nap a polgári Magyarország születésnapja.
„Ezért is fájó, hogy ma nem tudunk együtt ünnepelni úgy, ahogy megszoktuk, ahogy a szívünknek kedves, ahogy szeretnénk”
– mondta.
A köztársasági elnök ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a közös ünneplés nem először marad el. A történelem hozott már jó néhány csöndes ünnepet – fogalmazott.
Nemzeti színű díszkivilágítás a budapesti Lánchídon 2020. március 14-én, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja előtti este (Fotó: MTI/Lakatos Péter)
Kiemelte, március 15. első évfordulója sem lehetett örömteli, felhőtlen esemény: 1849-ben az országban szabadságharc zajlott az egy évvel korábbi vívmányok megőrzéséért. „Később is volt még jó néhány év, gyarló évtized, amikor nem lehetett ünnepelni” – fűzte hozzá.
A köztársasági elnök szerint azonban ma nincs olyan nemzedék Magyarországon, amely ne ismerné Petőfit, Kossuthot, Batthyányt, Táncsicsot, a 12 pontot, vagy a Talpra magyart. Hangsúlyozta, 1848-49 története tele van kiváló emberi teljesítményekkel, amelyek még ennyi idő távlatából is élővé teszik számunkra a múltat. „Emberekkel, akik nemcsak meghalni tudtak Magyarországért, de élni, dolgozni, küzdeni is érte” – mondta.
Az ő alkotó munkájuk, áldozatuk, hősiességük miatt eleven mind a mai napig 1848-49 emlékezete, ezért könnyű szeretni ezt a napot, mert március 15. történeteiből, emberi arcaiból magunkra ismerhetünk, vágyaik a mi vágyaink, eszményeik a mi eszményeink
– fejtette ki Áder János.
A köztársasági elnök aláhúzta, 1848-49 sokkal több volt egy lázas forradalomnál, egy hősies szabadságharcnál: a változás az ország lelkében, a nemzet egészében zajlott. 1848 márciusa a szabadság örömét, az önrendelkezés szépségét, a polgári fejlődést, egy közösség összetartozásának felemelő érzését hozta el – fejtette ki.
„Ünnepeljük meg ma is azt a napot, amelynek megítélésében nincs vita közöttünk!” – mondta, arra buzdítva, hogy ünnepeljük meg, hogy egy nép nemzetté vált.
„Emlékezzünk mindazokra, akik miatt minden tavaszunk a szabadság, a hűség, a remény ünnepe lehet”
– zárta beszédét Áder János.
