Wilhelm Kerr Európa szimfóniáját ne keressék egyik videómegosztó csatornán sem. Az csak Szántó T. Gábor új regényében és bennünk létezik. Mindannyiunkban, akik a szocializmus éveinek Közép-Európájában eszméltünk. S hogy a szerző úgy írja meg a regényét, hogy egy pillanatig sem érezzük azt történelmi regénynek (holott 50 éves időtávlatból már lehetne akár az is), nos, az elsősorban s legkevésbé az ő hibája.
Szántó T. Gábor nevét többségünk Török Ferenc 1945 című filmjének jóvoltából ismerte meg, amely a II. világégés alóli felszabadulás első napjait tárja elénk nem az annyira ismert és megszokott képzavaros változatban. Egy kis faluba a haláltáborból visszatér néhány zsidó. A falu legnagyobb gondja, mi lesz a tőlük elkobzott tulajdonnal, jön-e majd a számonkérés. A film számos díjat bezsebelt, Rudolf Péter Rákosira hajazó hátborzongató figurája több elismerést is begyűjtött. Nos, az Európa szimfónia története valahol ott kezdődik, ahol az véget ér, igaz, mintegy 30 esztendőt vándorol az időben. A regény első számú elszenvedője egy András/Andreas nevű Kolozsváron élő fiatalember, akinek anyja magyar, apja román, foglalkozása helyettes városi párttitkár. A sivár hatvanas évek ellenére mégis minden adottnak tűnik ahhoz, hogy az egyke fiatalember élje a szocreál szürke és végtelenül unalmas díszletei ellenére a kamaszok korántsem unalmas világát. S még az sem kell(ene), hogy zavarja, a szülei bizony eléggé elhidegültek egymástól, az apa szabad idejében inkább a nyulaival foglalkozik, s nagyon nem nézi jó szemmel, hogy fiát a komolyzene érdekli, s hegedűművész szeretne lenni.
Szántó T. fokozatosan felbontja a múlt szálait, s hősünk szép lassan megtudja, milyen hátborzongató titkok is rejtőznek a szülei múltjában, amelyek az idő múltával is fokozatosan mérgezik a jelenüket. Édesanyját megerőszakolják a bevonuló/felszabadító orosz katonák, a lánya védelmére kelő apát megölik, az anyja öngyilkos lesz. Igaz, ő ezt már csak akkor tudja meg, amikor hazaérkezik az orosz munkatáborból, ahol megismerkedik egy német hadifogollyal. A kapcsolat betetőzéseként születik meg András, aki évtizedekig él abban a hiszemben, hogy az apja az anyjánál jóval idősebb Gheorghe Pop, aki a rendszer elkötelezett híve. Mivel András haverjaival együtt részt vesz a csendes ellenállásban, röplapokat terjeszt, nem kerülheti el a román titkosszolgálat figyelmét sem. Apja, hogy mentse a menthetőt, maga jelenti fel a fiát, aki választhat, besúgó lesz vagy a szamosújvári átnevelő börtön ideiglenes lakója. András az előbbit választja, így elindulhat a hegedűművészi pályán, s végül Nyugat-Berlinben köt ki egy erdélyi zenekar tagjaként, ahol megismerkedik a neves zeneszerzővel, Wilhelm Kerr-rel, aki maga dirigálja Beethoven V. szimfóniája mellett saját Európa szimfóniáját az erdélyi zenekar élén. Ceaușescu Romániájának ugyanis nagyon fontos a különutas szerep, ezért nem vonul be a Varsói Szerződés tagjaként Csehszlovákiába sem, s baráti kapcsolatokat keres Nyugat-Európában is.
Bár nem bűnügyi regényről van szó, a poént nem szeretnénk lelőni. A regény második részében megelevenednek a hatvanas évek nyugat-európai anarchista szélsőbalos mozgalmai, amelyekbe az immár második főszereplővé előlépett Wilhelm Kerr egyik fia is belekeveredik. Hogy melyik is? Szántó T. Gábor regénye akár kaland-, akár történelmi regényként is olvasható (bár egyik sem), de sokkal pontosabban fogalmazunk, ha azt írjuk, az Európa szimfónia, ahogy a címe is fogalmaz, Európa regénye. Csak az a bizonyos összhang nem nagyon működik. De ez tényleg nem a szerző hibája.
Az Európa szimfónia az 1945-höz hasonlóan filmre kívánkozik. Egy társaság már meg is vásárolta a regény megfilmesítésének a jogait.
