Zselíz város jelenlegi címerét – hivatalosan – 1975 óta használja, melyet Püspöki Nagy Péter készített el a település első írásos említésének 900. évfordulójára. A kétosztatú vágott címerpajzs bal felében arany mezőben három tüske van, mely utal a város néveredetére. A név Püspöki Nagy kutatásai szerint az ősi magyar sil szóból származik, ami sünt vagy tüskét jelentett, tehát sünös vagy tüskés területet. Így fejlődött közel 1000 év alatt Silis → Siliz→ Seliz →Selyz → Zeliz → Zselíz. A pajzs jobboldali felében pedig az Esterházy család címerállata, a griffmadár szerepel, mely címeréül szolgált a lakosság zömét évszázadokon keresztül foglalkoztató Zselízi Uradalomnak is.
1973-ban, amikor az új címer elkészült, Zselíz immár 13 éve volt ismét városi rangban (az idők folyamán többször is megkapta, majd elvesztette a mezővárosi címet, a török hódoltság idején pedig az elnéptelenedés szele is meglegyintette). A városiassághoz pedig méltó címer dukált. Az 1973 előtti címerei és pecsétjei a mezőgazdaságba illeszkedő települések szimbólumsorozatába illeszkedtek bele: ekevas és csoroszlya kombinációi.
Püspöki Nagy Péter: Zselíz város címere
Az 1973-ben készített új címerrel együtt Püspöki Nagy elkészített a címerhez egy részletekbe menő pontos történeti kutatást is a város múltjára vonatkozóan, melyben feltárta a település múltját és leírta az új címer történeti és heraldikai szempontjait. Ebben olvashatjuk a címerjelvények megalapozottságait és indoklását is. Ugyanis, mint tudjuk, Zselíz a II. világháború után újfent visszakerült Csehszlovákiához, mely 1948 februárjától a „szocializmus építésének útjára lépett”, a ’70-es évek elején éppen virágkorukat élték az osztályharc és az ideológiák küzdelmei, ezért egy nemesi jelkép városi címerbe való beillesztése bátorságra vallott Püspöki Nagy részéről. A történész ugyanakkor azzal magyarázza a szimbólum használatát, hogy az nem a proletárokat kizsákmányoló kulákságra, hanem az időtlen idők óta itt dolgozó nép életkörnyezetét felölelő Zselízi Uradalomra utal, mely a szocializmus építése alatt sem bomlott fel, csak átnevezték és betagozták az Állami Birtokrendszerbe (Štátné majetky).
Majdnem 10 évig volt az új címer használatos, amikor 1981-ben a belügyminisztérium mellett működő heraldikai bizottság indítványára a címert ideológiailag és heraldikailag hibásnak nyilvánították és határozatban rendelték el a használatból való kivonást (Püspöki Nagy könyvével együtt). A Városi Nemzeti Bizottság egyik akkori tagja, a magyar alapiskola igazgatója, Nyustyin Ferenc arról számol be, hogy a lakosság és a városvezetés körében is nagy felháborodást váltott ki a döntés, ami ellen főleg a magyar képviselők tiltakoztak hevesen, ám a tárca több tárgyalás után sem volt hajlandó engedi álláspontjából, ezért a városi nemzeti bizottság elnöke, Vladimír Ličko és alelnöke, Adamcsek Dezső vállalkozott rá, hogy levéltári kutatómunkával keresnek más megfelelő címermadarat. A korabeli bizottsági tárgyalások jegyzőkönyvéből az is kiderül, hogy voltak, akik a griffet is kakasnak hitték, sőt olyanok is, akik abban a hitben voltak, hogy eredetileg is kakas volt megrendelve.
Forrás: Zselízi Uradalom Levéltára in Nyitrai Állami Levéltár
A kutatómunka eredményeképpen egy 1425-ös oklevél pecsétjén túzokot véltek felfedezni. A középkori irat pecsétje egyébként szerepel Püspöki Nagy vonatkozó könyvében 1. ábraként a 12. oldalon is, ám a heraldikus történész kakasnak vagy hattyúnak identifikálta a meglehetősen megrongálódott és hiányos torzót. Valószínűbb az első, mivel az akkori földesúri család, a Becseiek címerállata a kakas volt.
Végül az akkori városvezetés ezt elégségesnek tartotta, hogy az ideológiai összhang jegyében új címert készíttessen, melynek központi eleme a túzok lesz. A túzok egyébként az alföld és a Duna-völgy őshonos, Európa legnagyobb termetű repképes madara. Veszélyeztetett faj, mára Szlovákia területén már csaknem kihalt. Arról nincsenek feljegyzések, hogy Zselízen valaha is regisztráltak volna.
A kissé nevetséges címert Zselíz városa 6 esztendeig viselte, mígnem a bársonyos forradalom idején, 1989. december 14-én Nyustyin Ferenc javaslatára hatályon kívül helyezték, és a griff „visszaszállt a városháza homlokzatára”.
Püspöki Nagy Péter a szóban forgó címert 2000-ben további részletekkel is kiegészítette (címertartó középkori díszpáncélsisakok és fodrok – ugyancsak az Esterházy címerből), sőt jelmondatot is készített: Perseverancia civium me florescit, vagyis a polgárok állhatatossága virágoztat fel engem. A módosítások ugyanakkor nem jutottak jogérvényre, így azóta is az eredeti címer hatályos.
Túzok, kakas vagy griff, netán turul? A lényeg, hogy ne legyen palimadár…
